Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat

Az iskolai közösségi szolgálat mint az érettségire készülő tanulók pályaorientációs támogatásának egyik esélye

2023-05-16T17:47:13+00:00

Az életpályán a kellő érettséget feltételező első igazán nagy döntés a középiskolából való továbblépés kérdése. (Az általános iskolai pályaválasztás során a tanulók pályaválasztási éretlensége miatt a szülők szerepe jellemzően kiemelt hangsúlyt kap.) Ennek előkészítéséhez kiváló lehetőséget nyújt az iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban: IKSZ), melynek megfogalmazott céljai között a tanulók szociális képességfejlesztése és érzékenyítése mellett megjelenik a tanulók pályaorientációjának a támogatása is. Valamennyi ezzel összefüggő tapasztalat azt mutatja, hogy ez a téma méltatlanul háttérbe szorul. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy néhány példán keresztül bemutassuk, hogyan lehet a pályaorientáció oldaláról közelíteni a szolgálat tapasztalataihoz és kiaknázni azokat az önismeret fejlesztésére vonatkozó lehetőségeket, melyek a program során gyakran kihasználatlanul maradnak.

A mentortanárok percepcióinak vizsgálata a Mayring-féle kvalitatív tartalomelemzés segítségével

2023-01-02T19:51:45+00:00

Kutatásomban azt vizsgáltam, hogyan látják a mentorok a magyarországi tanárképzők kompetenciáit. Tanulmányomban a Creswell értelmező szekvenciális tervezési modelljén alapuló kombinált paradigmát követtem. Egyrészt ezt a kutatási módszert, másrészt a kutatásom eredményeit kívántam bemutatni.

Az oktatási célú szabadulószobák módszertani lehetőségei egyetemi hallgatóknál

2023-05-16T15:30:44+00:00

Az oktatási célú szabadulószoba egyik fő előnye a tanulói motiváció növelése a tananyag elsajátítása érdekében, közben az interperszonális készségek fejlesztése is elengedhetetlen a módszer alkalmazása folyamán. Kutatásunk során ennek az innovatív oktatási módnak a módszertani lehetőségeit vizsgáljuk egyetemi hallgatók körében. A kutatásunk fő kérdése az, hogyan valósítható meg a kollaboratív problémamegoldó kompetencia mérése a szabadulószoba által, illetve mi jellemzi a szabadkai (Szerbia) Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatóinak kollaboratív problémamegoldó kompetenciáját. Tanulmányunkban a szakirodalmi ismereteket felhasználva, az oktatási célú szabadulószobák módszertani lehetőségeit ismertetjük. Munkánk során egy saját fejlesztésű, oktatási szabadidős szabadulószoba-játék bemutatását is vázoljuk.

Épített tér – alkalmazkodás és tér-tárgy összefüggés óvodai környezetben

2023-02-01T08:28:06+00:00

A gyermekek belső késztetése a játék, illetve az aktív cselekvéshez kötött felfedezés, alakítás, kreatív megnyilvánulások, amelyek a tanuláshoz vezetnek. Életük a jelenben történik, figyelmük a pillanat eseményeire fókuszál. Folyamatosan alkalmazkodnak a körülöttük lévő világhoz, vagyis ösztönösen „belenőnek” a térbe. A tanulás esztétikailag megnyugtató és érzelmi kényelmet nyújtó, rugalmasan változó környezetben ideális, ahol a téri világ segíteni tudja a gyermek fizikai, mentális és érzelmi fejlődését. A dolgozat példák bemutatásával áttekinti, hogy milyen építészeti és belsőépítészeti eszközökkel lehet segíteni a tér megismerését óvodai környezetben; foglalkozik a testséma és a személyes fizikai tér kialakítását, illetve a tájékozódást fejlesztő téri-tárgyi összefüggésekkel; valamint vizsgálja a mozgást ösztönző téri struktúrákat és az érzékszervek fejlesztésére fókuszáló játékokat, tárgyakat, berendezéseket, bútorokat.

Egy népdal kottaképei: a gyűjtéstől az ének-zene tankönyvekig

2023-01-02T10:11:45+00:00

Tanulmányomban az Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág kezdetű, Bartók Béla által gyűjtött népdal kottakép-útját követem végig. Ének-zene órák látogatása során szembesültem a népdal többféle változatának tanításával. A legszembetűnőbb eltérés a népdal harmadik sorának dallamában mutatkozik, melynek több oka is lehet. A feltételezhető zenei memóriabeli, intonációs problémákon túl kottázási hibák is előfordulnak. Jelen tanulmány ezen hibákat és azok okait igyekszik felderíteni a célból, hogy a benne megfogalmazott kutatási eredmények a közoktatás hasznára váljanak. Emiatt szükségesnek tartottam a népdal gyűjtési körülményeit felderíteni a MTA BTK Zenetudományi Intézet gondozásában publikált népzenei felvételek, kottakép és szöveg tekintetében.[1] A gyűjtésből kiindulva először Bartók feldolgozásával foglalkozom, majd kronológiai sorrendben értelmezem az ének-zene tankönyvekben fellelhető kottapéldákat, kezdve Kodály Zoltán és Kerényi György Iskolai énekgyűjtemény című, 1944-ből származó kiadványával, befejezve Tapodi Attila Ének-zene 12. című, 2020-ban megjelent tankönyvével. Igyekszem magyarázatot adni a tankönyvekben lévő dallami, metrumbeli eltérésekre, továbbá a második és további versszakokra.

[1] Bartók Béla: Magyar népdalok. Egyetemes Gyűjtemény digitális közreadás (második, átdolgozott kiadás)

A női kereskedelmi képzés a Nemzeti Nőnevelés tükrében

2023-05-16T18:46:49+00:00

A 20. század első felének ritkán vizsgált oktatási intézménye a női felső kereskedelmi iskola. Ez az időszak számtalan kritikát kapott tananyaga miatt. Hiába leányiskola, a tipikus „női tantárgyak” nem szerepeltek az órarendben. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a Nemzeti Nőnevelés folyóirat 1909 és 1919 közötti számainban az ilyen típusú iskolákkal kapcsolatos nézeteket.