https://journal.ke.hu/index.php/tl/issue/feed TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY 2022-12-19T07:26:57+00:00 Centeri Csaba Centeri.Csaba@uni-mate.hu Open Journal Systems <p>ISSN 1589-4673 (Nyomtatott)</p> <p>A folyóirat a tájökológia mint szintetizáló tudáson alapuló tudományterület és a hozzá szorosan kapcsolódó diszciplínák fejlődésében – alapvetően a táj egészével kapcsolatos kutatásokban – kíván közreműködni. A lap lehetőséget kínál a kutatók új eredményeinek megjelentetésére, magyar vagy világnyelven történő publikálásra. Olyan áttekintő tanulmányokat, összefoglaló munkákat is közöl, amelyek segítséget jelenthetnek a tudományos eligazodásban.</p> <p>Alapította: Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet és a Tájökológia Tanszék 2003-ban.</p> https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3582 Konvencionális, ökológiai és permakultúrás gazdaságok környezeti fenntarthatósága 2022-12-19T06:29:58+00:00 Alfréd Szilágyi szilagyialfred@gmail.com László Podmaniczky szilagyialfred@gmail.com Dóra Mészáros szilagyialfred@gmail.com <p>Az ökológiai és konvencionális gazdálkodási rendszerek fenntarthatóságáról több átfogó tanul- mány született, ugyanakkor a permakultúrát korábban nem vizsgálták tudományos igényességgel. Kutatásunk során e három gazdálkodási típus környezeti fenntarthatóságát vizsgáltuk, típusonként 10-10 gazdaság bevoná- sával. A környezeti fenntarthatóság méréséhez a FAO által publikált SAFA keretrendszerre épülő SMART indi- kátor rendszert használtuk, amelyet a svájci FiBL fejlesztett ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a permakultúrás gazdaságok a környezeti dimenzió minden témájában jobban teljesítettek a konvencionális gazda- ságoknál, és több esetben az ökológiai gazdaságoknál is. A jövőben célszerű nagyobb elemszámú kutatásokat végezni, amelyek alátámasztják a közölt eredményeket és a kutatási módszertan fejlesztését is lehetővé teszik.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Szilágyi Alfréd, Podmaniczky László, Mészáros Dóra https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3583 Mezővédő fásítások tér- és időbeli változásának vizsgálata a Nyírségben – a szélerózió szemszögéből 2022-12-19T06:42:06+00:00 Gábor Négyesi negyesi.gabor@science.unideb.hu <p>Tanulmányomban a Nyírségben található mezővédő fásítások (erdők és erdősávok) tér és időbeli változásának vizsgálatát végeztem el. A Nyírséget borító erdők és mezővédő erdősávok térképezéséhez a II. (1840–1860), a III. (1883–1884), a második világháború alatt (1940–1944) készült katonai felmérések és az 1980-as évekből rendelkezésre álló polgári térképezés területre vonatkozó szelvényeit, valamint egy 2005-ben készült légifotó sorozat lapjait használtam fel. Ezen adatforrások mellett az erdők területi kiterjedésének változásvizsgálatához figyelembe vettem a Corine Landcover 2000-ben, 2006-ban és 2012-ben elkészült digitális adatbázisát, illetve egy 2014-ben készült erdészeti adatbázist, amely az erdők mellett azok fajmegoszlását is tartalmazta. A vizsgálatok során kimutattam, hogy a Nyírség különböző kistájainak erdőborítottságában és a mezővédő erdősávrendszerek hosszában, valamint ezek változásának tendenciájában jelentős különbségek vannak. Egyrészt mind az erdők, mind pedig az erdősávok térben differenciáltan helyezkednek el a nyírségi vízválasztó két oldalán: az északi oldalon az erdősávok, a déli oldalon pedig az erdők dominanciája figyelhető meg, összefüggésben a talajtani adottságokkal. Mindemellett az erdők területének növekedése a II. világháború vége óta folyamatos, a mezővédő erdősávok hossza viszont a rendszerváltás óta csökken. A mezővédő erdősávok szélerózió elleni védekezésben betöltött szerepével kapcsolatban elmondható, hogy a vizsgált két területen (Nyugati-Nyírség, Dél-Nyírség) az erdősávok felét-kétharmadát helytelenül telepítették. Ez egyrészt a mezővédő fasorok (egysoros erdőssávok) magas előfordulási arányával, másrészt a mezővédő fasorok és erdősávok diszkontinuitásával, harmadrészt pedig a telepítés helytelen irányával magyarázható.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Négyesi Gábor https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3584 A termeléshez kötött támogatások és a zöldítési előírások hatása a vetésszerkezetre Békés megyében 2022-12-19T06:52:05+00:00 Attila Rákóczi rakoczi.attila@gk.szie.hu <p>Békés megye kedvező mezőgazdasági adottságokkal bíró megye, melynek fontos eleme a magas minőségű termőtalajok jelenléte is. A megye területének szinte egésze mezőgazdasági művelés alatt áll. A jó minőségű termények mellett magas termésátlagok jellemzik is a térséget. Utóbbiakból kifolyólag csak ott volt jellemző a területpihentetés gyakorlata, ahol ezt a vetésforgó, az agrotechnika megkövetelte. A Közös Agrárpolitika (KAP) Agenda2000 nevű reformja már felvillantotta az ugaroltatás követelményét, azonban hosszú ideig ezt sikerült mellőzniük a magyar gazdálkodóknak. A KAP legutóbbi reformja számos új előírást hozott a mezőgazdasági termelők életébe, melyek az agrártámogatások kifizetéséhez kapcsolódnak. Ide tartozik a zöldítési előírások köre is. A kutatás során megvizsgáltuk a megyei területalapú támogatások igénylési adatait méret és hasznosítás vonatkozásában 2009 és 2017 között, majd ezekkel statisztikai elemzéseket végeztünk. Megállapítást nyert, hogy a gazdaságok általános vetésforgójára jellemző néhány főbb növény területe az utóbbi években kimutathatóan csökkent, a mezőgazdasági területek növénydiverzifikációja nőtt, valamint jelentősen emelkedett a pihentetett területek aránya, ami a kultúrnövények „kárára” történt. A növényalapú termeléshez kötött támogatások csak néhány növény esetében okozott vetésterület növekedést. Látható, hogy a KAP- reformok következtében a mezőgazdasági támogatásokhoz való maximális hozzájutás érdekében jelentősen változott a megye vetésszerkezete az elmúlt kilenc évben, ugyanakkor a termeléshez kötött támogatások hatására bizonyos célzott növények esetében sem nőtt a termelési kedv a kiemelt növények esetében.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Rákóczi Attila https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3585 A hollókői fás legelő növényzetének változása (2011-2017) 2022-12-19T07:02:22+00:00 Tímea Tóth timi.toth96@gmail.com Krisztián Harmos timi.toth96@gmail.com Dénes Saláta timi.toth96@gmail.com Károly Penksza timi.toth96@gmail.com <p>A fás legelők olyan féltermészetes élőhelyek, amelyek hazánk potenciálisan erdővel borított területein a legeltetéses állattartás során, emberi hatásra alakultak ki. A hagyományos legeltetéses gazdálkodási módok visszaszorulása miatt ezek az élőhelyek eltűnőben vannak, ugyanis a szukcesszió következében a felhagyott területek beerdősülnek. A fás legelők hazánkban tájképi, tájtörténeti és természeti értékekkel bírnak, így kutatásuk kiemelt fontosságú. Munkánkat a hollókői vártól délre található fás legelőn végeztük. A területen 2013-ra természetvédelmi kezelést hajtottak végre, amely során mintegy 15 hektáron megtisztították a gyepet a cserjéktől és az újulattól. Célunk a rehabilitációs munkák növényzet összetételére, diverzitására gyakorolt hatásának vizsgálata, amelynek elérése érdekében a 2011. évi vizsgálatok módszertanát követve 2017-ben ismétlő növénytani felvételeket készítettünk a nyílt, a fás legelő és a rehabilitált fás legelő, valamint az erdősült habitusokra osztott területen. Az adatok kiértékelését a növényzet összetételének életformák, szociális magatartástípusok, természetvédelmi értékkategóriák szerinti elemzésével, klaszter- és ordinációs analízissel, valamint a leggyakrabban alkalmazott diverzitásmutatók értékeinek összevetésével végeztük. Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a rehabilitáció hatására megváltozott a terület vegetációja. A visszaállított terület átmeneti jelleget mutat, mindazonáltal az elvégzett munkák és a legeltetés mellett továbbra is számolni kell a fásszárú vegetáció térhódításával. A zavarástűrő növényzet és a leginkább zavart, nyílt habitusban megjelenő gyomok felhívják a figyelmet az esetlegesen túlzó zavarás lehetséges következményeire. A diverzitásvizsgálatok alapján mindenképpen biztatóak az elvégzett természetvédelmi kezelések eredményei.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Tóth Tímea, Harmos Krisztián, Saláta Dénes, Penksza Károly https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3586 A nemzetipark-igazgatóságok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos tevékenysége és tapasztalatai 2022-12-19T07:12:50+00:00 Borbála Lipka borbala.lipka@gmail.com Márton Bodó borbala.lipka@gmail.com Attila Varga borbala.lipka@gmail.com Gabriella Farkas borbala.lipka@gmail.com Ákos Malatinszky borbala.lipka@gmail.com <p>A 2012-2013-as iskolai tanévben bevezetett iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) program és a nemzetipark-igazgatóságok együttműködését vizsgáltuk annak érdekében, hogy a rendszer indulása óta eltelt hat évben összegyűlt tapasztalatokat értékelve javaslatokat fogalmazzunk meg a jövőre vonatkozóan. A tíz hazai nemzetipark-igazgatóság közül nyolc fogad középiskolás diákokat közösségi szolgálatra, legtöbben a program kezdete óta. A küldő intézmények száma 8 és 50 között változik igazgatóságonként; szinte mind az adott igazgatóság működési területén található. Évente 20 és 700 közötti számú diákot fogadnak (utóbbi esetben csoportosan érkeznek). Valamennyi igazgatóságnál jártak olyan diákok is, akik csak néhány órát töltöttek ott az IKSZ keretein belül, és olyanok is, akik akár mind a kötelezően előírt 50 órát. Alapvetően minden igazgatóság a következő tevékenységekbe vonja be a diákokat: segítségnyújtás rendezvényeken, táborokban, látogatóközpontokban; természetvédelmi kezelési, felmérési, monitorozási, illetve karbantartási munkák. Az igazgatóságok többsége az iskolai közösségi szolgálatot elsősorban a környezeti nevelés, szemléletformálás eszközének tekinti, mely kapcsolódási pontot jelent az egyébként kevésbé elért középiskolás korosztály felé. Részletesen bemutatunk néhány, szemléletformálási szempontból jó gyakorlatot.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Lipka Borbála, Bodó Márton, Varga Attila, Farkas Gabriella, Malatinszky Ákós https://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3587 Ehető és díszítő értékű fizáliszok spontán hibridizációs kérdései az esetleges elvadulás figyelembevételével 2022-12-19T07:26:57+00:00 Attila Kristó attilakristohun@gmail.com <p>Változó klímájú világunkban egyre gyakoribb trópusi-, szuptrópusi területekről származó növényfajok termesztésbe vonása akár nagyüzemi, akár kiskerti körülmények között. Ezen fajokat azonban csak megfelelő körültekintéssel ajánlatos bevezetni, gazdasági és ökológiai szempontok alapján mérlegelve az esetleges genetikai és ökológiai kockázatokat. Jelen vizsgálat tárgyát a gazdaságilag ígéretes fizálisz nemzetség öt újvilági faja (<em>Physalis peruviana </em>L<em>., P. pruinosa </em>L<em>., P. pubescens </em>L<em>., P. ixocarpa </em>Brot.<em>, P. philadelphica </em>Lam<em>.) </em>és az Európa és Ázsia területein őshonos <em>P. alkekengi </em>L<em>. </em>képezi, mint egyedüli óvilági tagja a nemzetségnek. A fajok növekvő ismertsége és európai megjelenése előbb-utóbb felveti a kérdést, hogy ezek a földrajzilag eddig elkülönült fajok, termesztésbe vonva, vajon képesek-e hibridizációra és elvadulásra. A tanulmány irodalmi adatokra támaszkodva mutatja be a témában fellelhető hibridizációs kísérletek eredményeit, kiegészítve saját megfigyelésekkel.</p> 2018-12-19T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2018 Kristó Attila