Studia Mundi – Economica
https://journal.ke.hu/index.php/stm
<p style="text-align: justify;">ISSN 2415-9395 (online)</p> <p style="text-align: justify;">A Studia Mundi – Economica a MATE Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézetének online tudományos folyóirata. A folyóirat létrehozásának célja, hogy lehetőséget biztosítson újszerű tudományos eredmények, színvonalas tudományos munkák, esettanulmányok és egyéb tudományos értékű művek megjelentetésére az Intézet profiljához kapcsolódó szakmai területeken.<br />Alapítva: 2014-ben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.</p>Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllőhu-HUStudia Mundi – Economica2415-9395<p>A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY). </p>Térbeli teljesítményértékelés a Közép-Magyarországi régióban
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3053
<p>Egy település túlélése nagyban függ az ott befektetett tőkétől, mely tőkét pedig alapvetően saját erőforrásaik megfelelő felhasználásával és fejlesztésével tudják magukhoz vonzani. A V4-es országokra jellemzően, Magyarországon is alapvetően nagyvárosok tudják saját erőforrásaikat úgy fejleszteni, hogy tőkevonzó képessége stabil legyen. A fővárosok közelében ez a tendencia még inkább igaz, melynek mértéke olyan szintű, hogy a konvergencia szint fölé emeli az adott régiókat. Ennek nyomán az a probléma merül fel, hogy számos település olyan pályázati forrástól esik el ami ténylegesen szükséges lenne a fejlődéséhez. Ezért szorgalmazzák jelenleg sokan Pest megye kiválását a Közép-Magyarországi régióból. Tanulmányomban bemutatok egy kutatást, amellyel azt szeretném szemléltetni, hogy ténylegesen mennyivel fejlettebb Budapest a Közép-Magyarországi régió többi településhez képest, ezzel alátámasztva az elszakadás reális tényét.</p>György Áldorfai
Copyright (c) 2016 Áldorfai György
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163231510.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.03-15A mezőgazdasági diverzifikációhoz kötődő támogatások Magyarországon
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3054
<p>Az elmúlt években Magyarország nagy összegű vidékfejlesztési támogatásokban részesült. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap által kifizetett támogatások sok esetben hatásosnak bizonyultak, azonban a nem mezőgazdasági tevékenységi célú diverzifikálásra szánt EU-források hasznosulása Magyarországon nem volt hatékony az utóbbi években. Kutatásom során azt szándékoztam feltárni, hogy mely települések éltek a lehetőséggel és az igénybe vett támogatások okoztak valamilyen változást a vidéki térségekben.</p>Lilla Áldorfainé Czabadai
Copyright (c) 2016 Áldorfainé Czabadai Lilla
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632162510.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.16-25A döntések lélektanának bemutatása egy labdarúgó tippjáték példáján keresztül
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3055
<p>Egy 2014-es labdarúgó világbajnokság mérkőzéseihez készült tippjátékra érkezett tippek vizsgálatának eredményeit mutatja be a tanulmány. A tanulmányban összehasonlításra került a nemek közötti eredményesség tippelés tekintetében. Megvizsgáltam, hogy van-e összefüggés a tippek leadásának ténye és a végső győzelemre meglévő esély között. Fentieken túl vizsgálat tárgya volt a játékosok kockázatvállalási hajlandósága, illetve, hogy egy korábbi döntés miként befolyásolja a későbbieket.</p>Márton Attila Boda
Copyright (c) 2016 Boda Márton Attila
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632264410.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.26-44A budapesti agglomeráció közlekedési elérhetőségi vizsgálata
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3057
<p>Magyarország a XIX.-XX. századtól kezdődően – hasonlóan a nyugat-európai térséghez – a polgári fejlődés útjára lépett. Ezen belül Budapest, az ország fővárosaként a kedvező természeti adottságok mellett a társadalmi-gazdasági és a közlekedési potenciáljának köszönhetően a Kárpát-medence domináns szereplőjévé vált. A centrumtérség körül törvényszerűen kialakuló agglomerációs települések lakossági és gazdasági szempontból is erősen kötődnek a városhoz, ahol a közlekedési elérhetőséget vizsgáltam.</p>Roland Jekli László Péli
Copyright (c) 2016 Jekli Roland, Péli László
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632455810.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.45-58A természeti környezet értékelésének vizsgálata kinyilvánított preferenciákból becsült érték meghatározásával
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3058
<p>Európában és a világ más részein, politikai szinten is egyre számottevőbb az igény a természet értékének beépítésére a különböző ágazatok döntéshozatalába. A környezetértékelési esetek száma egyre nő, a felhasználási területek tárháza a helyitől az országoson át a globális szintig húzódik. Kutatásunk célja, hogy az alapvetően természetvédelmi indíttatásból megvalósult élőhely-rehabilitáció szélesebben értelmezett eredményeiről, társadalmi hatásairól további információhoz jussunk. A kinyilvánított preferenciákból becsült érték meghatározásának segítségével jelen esettanulmányban a természeti tőke monetáris értékelésére szolgáló módszerrel egy konkrét, hazai mintaterület értékelésére vállalkoztunk a Szabadság- Szigeti mellékág revitalizációs program esetében.</p>Klára Kerpely Bálint HorváthMária Bakosné Böröcz
Copyright (c) 2016 Kerpely Klára, Horváth Bálint, Bakosné Böröcz Mária
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632596710.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.59-67Egyes földminősítési és földpiaci tényezők összehasonlító gazdasági elemzése Németország és Franciaország példáján
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3059
<p>A földértékelésre vonatkozóan nincs egységes módszer használatban az Európai Unióban, értékelési mód és cél szerint különbözik. Ez problémát jelent a termőföld közgazdasági értékének és árának meghatározásában is. Kutatásunk során két uniós tagállam, Németország és Franciaország földértékelési és –minősítési rendszerét vizsgáltuk. Véleményünk szerint az ismertetett eljárások bizonyos elemei hasznosak lehetnek a hazai föld értékelési rendszer korszerűsítése során. A földértékelési rendszereken túl a termőföld piaci árát alakító közgazdasági tényezőket és a Németországban, illetve Franciaországban kialakult piaci árakat, valamint az azokat befolyásoló tényezőket is elemeztük.</p>Zsuzsanna Naárné TóthZsolt OrlovitsAntal Tamás Naár Ádám Pál Sőreg
Copyright (c) 2016 Naárné Tóth Zsuzsanna, Orlovits Zsolt, Naár Antal Tamás, Sőreg Ádám Pál
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632687910.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.68-79Innovációk térszerkezet-módosító hatásainak főbb összefüggései
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3060
<p>Az innovációk térszerkezet-módosító hatásai manapság kétségtelenül az érdeklődés középpontjában állnak, mivel a területi különbségek csökkentése elsődleges minden nemzeti kormányzat számára. Mivel már napjainkra a városi élet jellemző problémáit is érintik a területfejlesztés e sürgető problémái, így jelentősen sokan foglalkoznak már ezzel a témával. A jobb gazdasági feltételek és stratégiák iránti vágy egyik alapja az a felismerés volt, hogy folyamatossá válhat a regionális hanyatlás és a térbeli gazdasági, társadalmi válság állandósulhat. Az innovatív fejlesztések mögött egyre inkább az a felismerés rejlik, hogy a nyugat-európai államok területeinek gazdasági bázisát a feszített verseny és a technológiai váltás veszélyezteti. Összességében jól látható, hogy az innovációk bevezetésével megvalósított regionális fejlesztések, hosszú távú megoldásokat adhatnak a térszerkezet változásához.</p>Imre Ökrös Henrietta NagyJózsef Káposzta
Copyright (c) 2016 Ökrös Imre; Nagy Henrietta; Káposzta József
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-1632808910.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.80-89A városszétfolyás megakadályozásának jelentősége a területfejlesztésben
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3061
<p>A városszétfolyás egy jellegzetes „betegség” az Egyesült Államokban, és bár Európában kevésbé jellemző, itt is vannak rá példák. Komoly problémákat vonz maga után: környezeti, egészségügyi, pénzügyi és várostervezési kihívásokat, amelyeket muszáj kezelni, illetve megelőzni. Erre számos módszert ismer a szakirodalom, jelen tanulmány kettőt mutat be ezek közül: a kompakt város és a lassú város modelleket. Mindkét modell eltér a hagyományos városmodellektől, és egyik sem hoz biztos megoldást. Azonban mindkettőre igaz, hogy megfelelő tervezés mellett racionalizálhatják és javíthatják egy város működését.</p>Zoltán Topa
Copyright (c) 2016 Topa Zoltán
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-16329010010.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.90-100A vidéki területek helyzete a turizmus tekintetében
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3062
<p>Napjainkban (és nem csak hazánkban) egyre több területfejlesztési tanulmányban, gazdaságfejlesztési stratégiában kap meghatározó szerepet az idegenforgalomra, a belföldi turizmus különböző típusaira épülő fejlesztési irány. Úgy gondolom, hogy a turizmus az endogén források vizsgálatán keresztül egy-egy térség kiegészítő húzó ágazatává válhat, közvetve és közvetlenül jövőképet teremtve az ott élők számára. Magyarország kiemelten kezelte az elmúlt években a turizmushoz kapcsolódó tervezési és fejlesztési feladatokat, legtöbbször olyan hátrányos területeken is, ahol valószínűleg nem számíthatnak jelentősebb számú turisztikai forgalomra. Annak ellenére, hogy az ország kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, úgy gondolom, nem minden térségben adottak az alapvető feltételek az ilyen irányú fejlesztésekhez, hiszen a természeti adottságok mellett fontos a gazdasági, infrastrukturális és humán feltételek optimális megléte. Ezért fontos vizsgálni minden térség esetében a fejlesztési stratégia prioritásainak irányait, benne a turizmus lehetőségét is.</p>Adrienn Varga-Nagy
Copyright (c) 2016 Varga-Nagy Adrienn
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163210110710.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.101-107Turizmushoz kapcsolódó pályázati források eloszlása a 2007-2013-as programozási időszakban
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3065
<p>Hazánk turizmusa területi tervezés és forrás szempontjából az EU programozás során a Széchenyi Terv alkalmával kapott jelentőséget. A felhasználható források köre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.), az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), Új Széchenyi Terv (ÚSZT), és a 2005-ben elkészült Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) megvalósítása során bővült. Ezen stratégiákon túl a Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2014-2024 közötti időszakra megfogalmazza a turizmus nemzetgazdasági ághoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési területeket. A vizsgálat célja, hogy ismertesse a pályázati források eloszlását az előző- már lezárult programozási időszakban.</p>Adrienn Varga-Nagy
Copyright (c) 2016 Varga-Nagy Adrienn
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163210811410.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.108-114A turisztikai együttműködések gazdasági szerepe
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3066
<p>Világszerte megfigyelhető trend a fenntartható és versenyképes turizmus kialakítása, így a turizmusban érdekelt országokban - így hazánkban is - fontos fejlesztési iránnyá vált a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szemléletű intézményi struktúra létrehozása. Felvetődhet a kérdés, hogy ezen intézményesített együttműködések hazánkban hatékonyan tudnak-e működni, illetve milyen hatásokkal rendelkezhetnek egy-egy térség életében, és azokat lehet-e - ha igen, akkor milyen mutatók segítségével - mérni.</p>Ágnes Virág
Copyright (c) 2016 Virág Ágnes
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163211512410.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.115-124A hungarikumok területi elemzése Európában
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3067
<p>In the past years there have been many investigations aiming to analyse the timely issue of consumer behaviour related to Hungaricums, but a great extent of these have dealt only with the ones belonging to the agriculture and food economy. Hungaricums play an important role in strengthening the Hungarian national identity, in creating an attractive country-image and also in tying closer the nation together. The European Union have created a unified regulation system for the designated protection of national origin, by which it aims to keep the diversity of food. During the current research several segments of the Hungarian higher education was inquired about the image of Hungaricums. We concluded that, compared to Hungarian students, foreign students do not know the products/values belonging to the Collection of Hungaricums as well. The investigation proves that a more targeted national marketing and the increased appearance of the topic in daily life is needed. Also, it is important to mention that the Hungarian economy nowadays is in a difficult situation, since the basic functions of the countryside have been weakened. Among others, these problems may be solved by preserving traditions. The importance of rural traditions has decreased, therefore the role of initiatives aiming to improve community-organisation and individual responsibility, such as the Collection of Hungaricums and the Hungarian Repository of Values, is vital.</p>László PéliKitti Némedi Kollár
Copyright (c) 2016 László Péli, Kitti Némedi Kollár
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163212513310.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.125-133A turizmus és a területfejlesztés összefüggéseinek vizsgálata a Velencei-tónál
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3068
<p>Az elmúlt néhány évben számos olyan fejlesztés történt a Velencei-tó településein, ami a jövőben megalapozhatja a település turizmusát. A turizmust azonban a gazdaság többi ágazata nélkül nem lehet hatékonyan fejleszteni, ezért meg kell találni a kapcsolódási pontokat. Tanulmányomban a turizmus és területfejlesztés összefüggéseit vizsgálom ebben a kicsi, de mégis komplex területi egységben. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát a vizsgált települések fejlesztésében érintett valamennyi cég, szervezet, vagy döntéshozó szempontjából is fontosnak tartom.</p>Gábor Wirth
Copyright (c) 2016 Gábor Wirth
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163213414410.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.134-144Strategic rewards - a case based study
https://journal.ke.hu/index.php/stm/article/view/3069
<p>Talent has won ’The war for talent’. The war is caused by the continuously increasing demandsupply gap for skilled workforce. Consequently, organizations face difficulty in attracting and retaining talent. Talent market is highly dynamic, since new disciplines of knowledge and skills are continuously emerging due to explosive growth of knowledge. It is resulting in rapidly changing technology and preferences and priorities of workforce in the midst of shortages. This necessitates appropriate reward system but in practice very few organizations offer attractive value proposition to their workforce. Most organizations still adhere to the conventional reward system.</p> <p>The traditional Rewards Management assumes money, and cash components to be the strongest motivator and the best performance incentives for employees. Higher wages/rewards have a close association with efficiency/productivity and employee turnover rates. Neo-classicists postulate equality between wages and the marginal product of labor. Higher-wages help in facing short supply of talent.</p> <p>Neo-classicists argue that the ’Total Factor Productivity (TFP)/Multi-factor Productivity (MFP)’ depends on investment in human capital; education and skills are the drivers of productivity of labor. It implies that the companies, especially service providers, which use manpower as the pivot, should particularly invest in human capital.</p> <p>This study also considers rewards as the main driver of high performance; so the companies should focus on satisfying the needs of all the employees by balancing extrinsic and intrinsic values; which is based on strategic reward system. Further, the Rewards Strategy, Business Strategy and external environment should be aligned to ensure sustainable results. Outcomes tend to diverge from desired goals if business and rewards strategy are not well aligned. ’Strategic Rewards System’ does not emerge in one go it evolves if the above conditions are satisfied.</p> <p>Therefore, the study traces the historical evolution of ’Strategic Rewards System’ by review of literature. This furnishes the rationale for the case study based on a Small Medium Enterprise; it provides evidence for the choice of the “Strategic Rewards System” by the organization under study. The case study assesses the relation of reward strategy with the organizational performance. The study concludes that a well-designed and a well-executed Strategic Rewards System reverses employee turnover and improves performance without a lofty budget.</p>Sakshi GuptaAmit Sharma
Copyright (c) 2016 Sakshi Gupta, Amit Sharma
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2016-12-162016-12-163214517010.18531/Studia.Mundi.2016.03.02.145-170