Dolomitos talajjavítással kombinált baktériumtrágyázás és műtrágyázás hatása kukoricában

Szerzők

  • Máté Mikó-Baráth
  • József Allaga

Absztrakt

A szakirodalomban számos közlemény jelent meg, melyek a különböző baktériumtrágyák hatásosságáról, illetve hatástalanságáról számolnak be. Ez a napjainkra egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülő tápanyag-ellátási mód képes lehet a növényeket környezetkímélő módon ellátni a számukra szükséges tápelemekkel. Ehhez azonban szükség van a különböző talajokon és növénykultúrákban elvégzett vizsgálatokra. A baktériumtrágyák használatának egyik gátja lehet a talaj pH savassága, mert alacsony kémhatáson a mikroorganizmusok élettevékenysége, szaporodása nem megfelelő szintű. Ahhoz, hogy az alacsonyabb pH-jú talajokon is alkalmazni lehessen a baktériumtrágyákat, szükség van a talaj kémhatásának emelésére, erre pedig a dolomitos talajjavítás egy régen jól bevált eszköz. Kincses és mtsai. (2008) a baktériumtrágyázás kedvező hatását a talajból a növények számára könnyen felvehető, N-, P- és K-tartalmára csak csernozjom talajon tapasztalták, a baktériumtrágyák alkalmazását kis szerves anyag tartalmú és savanyú talajokon nem javasolják. Az Azoter baktériumtrágya hatását vizsgálta három szlovákiai kísérleti helyen, négy éven át Fecenko és Pollák (2001a, b). Kukorica esetén 1999-ben 3,7−44,9%, 2000- ben 6,3−18,4% terméstöbbletet mértek az Azoterrel kezelt parcellán a műtrágyázotthoz viszonyítva. Napraforgó esetében az Azoter hatására átlagban 0,26 t/ha-ral, azaz 10,8%- kal emelkedett a terméshozam.

##submission.downloads##

Megjelent

2012-02-15

Hogyan kell idézni

Mikó-Baráth, M., & Allaga, J. (2012). Dolomitos talajjavítással kombinált baktériumtrágyázás és műtrágyázás hatása kukoricában. Acta Agraria Kaposváriensis, 16(2), 73–75. Elérés forrás https://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2068