TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY http://journal.ke.hu/index.php/tl <p>ISSN 1589-4673 (Nyomtatott)</p> <p>A folyóirat a tájökológia mint szintetizáló tudáson alapuló tudományterület és a hozzá szorosan kapcsolódó diszciplínák fejlődésében – alapvetően a táj egészével kapcsolatos kutatásokban – kíván közreműködni. A lap lehetőséget kínál a kutatók új eredményeinek megjelentetésére, magyar vagy világnyelven történő publikálásra. Olyan áttekintő tanulmányokat, összefoglaló munkákat is közöl, amelyek segítséget jelenthetnek a tudományos eligazodásban.</p> <p>Alapította: Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet és a Tájökológia Tanszék 2003-ban.</p> Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hu-HU TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY 1589-4673 <p>A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY). </p> 6th European Congress of Conservation Biology - Eccb 2022 http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3384 Johanna Soria Copyright (c) 2022 Johanna Soria https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 153 156 Engaging Citizen Science Conference 2022 http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3385 Johanna Soria Copyright (c) 2022 Johanna Soria https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 157 159 A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3369 <p>Az éghajlatváltozással, globális felmelegedéssel növekszik mind az épített, mind a természeti környezet hőterhelése. A sűrűn beépített területeken úgynevezett városi hősziget jelenség alakul ki. Munkánkban az alapvető fizikai folyamatok felől közelítjük meg a problémát, és inkább a kiváltó okokat, mint a következményeket vizsgáljuk. Emlékeztetünk a hőtani jellemzők fontosságára, hogy a víz melegítéskor a betonnál 5-ször több hőt képes felvenni, elpárolgásakor pedig még 2 nagyságrenddel többet. Egy nyári csapadékeseményt elemezve bemutatjuk, hogy a víz és annak párolgása különleges, semmivel nem pótolható energiaszállító szerepet tölt be a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítésében. Az adatok és a hétköznapi tapasztalatok alapján javaslatot teszünk az aktív árnyék és a passzív árnyék fogalmak bevezetésére. Használatuk közérthetővé teheti, hogy miért lényeges a zöld területek (ligetek, lugasok, zöld tetők, parkok) megtartása és területük növelése a hősziget jelenség hatásainak mérsékléséhez. Tanulmányunk célja, hogy felhívja a figyelmet, az élhető környezeti viszonyok megtartásához mindenhol kiemelt figyelmet kell fordítani a vízkör (hidrológiai ciklus) kiegyensúlyozott működőképességének és hatékonyságának helyreállítására – belterületeken és külterületeken egyaránt.</p> László Báder Gábor Ungvári Copyright (c) 2022 Báder László, Ungvári Gábor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 5 22 10.56617/tl.3369 A dévaványai Barcé-halom tájtörténete és növényzete http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3378 <p>A Barcé-halom Dévaványa külterületén, a településtől nyugatra található. 1970-ben régészeti feltárás igazolta a kurgán késő rézkori–kora bronzkori eredetét, a dokumentált temetkezés a Jamnaja-kultúrához köthető. A római korban környékét a szarmaták lakták. A halomfelszínt a 18. század vége óta szántóföldként hasznosították. Az 1930-as években a kurgán keleti oldalából nagymennyiségű földet hordtak el, a roncsolás nyomai ma is láthatók. Az 1970-es évektől gyep borítja a területet, az azóta eltelt időszakban jól regenerálódott a löszgyepi vegetáció. A halom jelentős részét értékes szárazgyepi növényzettel jellemezhető óparlag borítja, azonban a korábban bolygatott részein gyomos foltok és fásszárú fajok állományai is megtalálhatók. A halom tetején, a déli oldalon és a keleti lábon tipikus löszfalnövényzet fordul elő, melynek állományalkotó fajai a taréjos búzafű (<em>Agropyron cristatum</em>) és a heverő seprőfű (<em>Kochia prostrata</em>). A löszgyepi állományok a halom lábi részén húzódnak. Két szárazgyepi védett faj a réti őszirózsa (<em>Aster sedifolius</em>) és a nyúlánk sárma (<em>Ornithogalum brevistylum</em>) elsősorban a halom déli lejtőinek löszgyepeiben fordulnak elő. A halom löszgyepekre jellemző további értékes, a tájban ritka fajai a bárányüröm (<em>Artemisia pontica</em>) és a buglyos here (<em>Trifolium diffusum</em>). Összességében elmondható, hogy a halom növényzete nagy természetvédelmi értéket képvisel a jellemzősen másodlagos agrártájban. A helyenként bolygatott, gyomos vegetáció jelenleg semmilyen élőhely-kezelést nem kap, ezért javasoljuk évente egyszeri kímélő kézi kaszálását, valamint a nem őshonos fásszárúak eltávolítását. Hosszú távon érdemes lenne helyreállítani a halomtestet is.</p> Ádám Bede Orsolya Valkó Balázs Deák Copyright (c) 2022 Bede Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 23 39 10.56617/tl.3378 A populáció-rekonstrukció alkalmazása a muflonnál – lehetőségek és korlátok http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3379 <p>Elemzésünkben a vadgazdálkodók által jelentett tavaszi muflon állománylétszámok megbízhatóságát értékeltük országos, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Heves megyei adatok alapján. Az 1994-2019 közötti trófeabírálati adatok alapján populáció-rekonstrukciót végeztünk, majd értékeltük az így kapott adatok és a jelentett létszám, illetve az adott évi hasznosítás közötti összefüggéseket. A populáció-rekonstrukció módszere lehetővé teszi az állomány létszámának és ivari összetételének utólagos felépítését. Előnye, hogy az adatokat nem a vadgazdálkodók jelentik, hanem az bírált trófeák korosztályonkénti számát veszi alapul. Mivel a populáció visszaépítése során ugyanazok az adatok több éven keresztül a számításokban szerepelnek, ezáltal az eredményekben kisebbek az ingadozások. Ezért erős korrelációt lehet várni az összes teríték és a rekonstruált állománylétszámok között. Az adatsorban minden vizsgálati egység esetében a várt trendtől kiugró történt 2002-ben, így a teljes időintervallumot két részre osztottuk (1994-2002, 2003-2011) és külön-külön is megvizsgáltuk. Összességében Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az országos adatsor hasonló értékeket mutat, Heves megye ettől eltérőket. Ennek oka feltehetőleg a jelentett teríték koslétszáma és a bírált trófeák közötti évenkénti eltérésekből adódik.</p> Fanni Major Sándor Csányi Copyright (c) 2022 Major Fanni, Csányi Sándor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 41 56 10.56617/tl.3379 A Karancs-völgy felhagyott szőlőinek tájhasználat-története és növényzete http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3380 <p>A felhagyott szőlők botanikai értékeire, és ezek megjelenésének, élőhelyi viszonyainak tájhasználat-történeti összefüggéseire a közelmúltban több kutatás is ráirányította a figyelmet. Nógrád megye legészakibb részén, a délibb területekkel ellentétben, még nem készült ilyen felmérés. Célunk Karancsberény és Karancslapujtő egykori szőlőinek felkutatása, tájhasználat-történetük áttekintése, a védett és ritka növényfajok feltérképezése, a szőlők helyén átalakulóban lévő élőhelyek állapotának felmérése volt. A két település összesen 8 felhagyott szőlőterületét 2019–2020. vegetációs időszakában havi rendszerességgel bejártuk, feljegyezve az edényes növényfajokat, a védett fajok egyedszámát, emellett térképi, statisztikai és irodalmi források, valamint személyes adatközlők segítségével feltártuk a tájhasználat-történet fő motívumait. A felhagyás óta végbement szukcessziós folyamatok napjainkra természetvédelmi szempontból kedvező fajkészletű élőhelyeket eredményeztek. Az edényes növényfajok Simon-féle természetvédelmi érték kategóriái alapján a természetes viszonyokra utaló fajok aránya egy kivétellel minden területen meghaladja a degradációra utalókét. Néhány tövet leszámítva nem találtunk aggodalomra okot adó mennyiségben özönfajokat. Kiemelendő hét védett (<em>Adonis vernalis, Centaurea sadleriana, Dianthus deltoides, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Ornithogalum brevistylum, Scabiosa canescens) </em>és további két ritka<em> (Chamaecytisus virescens, Thymelaea passerina) </em>növényfaj előfordulása<em>.</em> A területek jelenlegi kezelése (legeltetés, egy helyen kaszálás) segíti értékeik megőrzését, azonban több parcella kezelés hiányában erősen cserjésedik, ami a ritka fajok eltűnéséhez vezethet.</p> Ákos Malatinszky Eszter Novák Copyright (c) 2022 Malatinszky Ákos, Novák Eszter https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 57 71 10.56617/tl.3380 Természetvédelmi célú történeti elemzés – a Peszéri-erdő elmúlt három évszázada http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3381 <p>A Peszéri-erdő hazánk egyik kiemelten értékes homoki erdőssztyepp élőhelykomplexe. A 19. században még olyan értékes fajok élőhelyéül szolgált, mint azosztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum), a magyar sakktáblalepke (Melanargia russiae clotho) és az érdes vemhe (Onconotus servillei). Az elmúlt években végzett vegetációdinamikai vizsgálatok és a természetvédelmi tervezéseksorán felmerülő kérdések megteremtették az igényt az erdő történeti elemzésénekelkészítésére. A Peszéri-erdő az Észak-Kiskunságban, Kunpeszér településtől észak-keletretalálható. Az erdő alatt egy homokbuckás vonulat húzódik, amely heterogén termőhelyi viszonyokat teremt. Az erdő tisztásainnapjainkban is kiemelten értékes homoki gyepek és láprétek találhatók.A Peszéri-erdő a Ráckevei uradalom részét képezte a 18. század elejétőla 20. század közepéig. Az erdőt a19. század végéig rövid vágásfordulójú sarjerdő-üzemmódban gazdálkodták. A tisztásait a 19. század közepétől kezdték el erdősíteni, így a kezdetben 40% körüli gyepkomponens az 1990-es évekre fokozatosan 9,2%-ra csökkent. Az erdő területén a környező táj használatánál jóval alacsonyabb intenzitású gyephasznosítás folyt a 19–20. században. A heterogén termőhely, a gyepes-erdős mozaikosság és az alacsonyabb intenzitású gyephasználat együttesen eredményezhette az egyedi fajkészlet 19. század végéig való fennmaradását. A 20. század során alapvetően a tisztások szinte teljes megszűnése okozhatta a fajkészlet egyesérzékenyebb fajainak kipusztulását.A történeti vizsgálat alapján a Peszéri-erdő mindmáig megmaradt értékes fajkészlete hosszú távon a tisztások arányának növelésével és az őshonos erdők strukturális diverzitásának fenntartásával őrizhető meg.</p> Ábel Péter Molnár Arnold Erdélyi Judit Hartdégen Marianna Biró István Pánya Csaba Vadász Copyright (c) 2022 Molnár Ábel Péter, Erdélyi Arnold, Hartdégen Judit, Biró Marianna, Pánya István, Vadász Csaba https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 73 105 10.56617/tl.3381 Az NRMH módszertanának fejlesztése a Budai Sas-hegyen http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3382 <p>A Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat (NRMH) olyan extrém nagy felbontású (0,5–5 cm-es) légi távérzékelésű felvételekkel és háttéradatbázissal dolgozik, melyek terepi vizsgálatokkal kiegészítve részletes adatokat szolgáltatnak tájakat reprezentáló mintaterületekről. Európai és hazai vegetáció-, élőhely- és biodiverzitás-monitorozó hálózatokkal összhangban számos környezet- és természetvédelmi probléma megoldásához jelentenek az ily módon szerzett adatok hatékony hozzájárulást. Kutatásunkban az NRMH módszertanának fejlesztését ismertetjük, mely során a felszínborítási térképek megalkotásában automatizált lépéseket vezettünk be, ezzel jelentősen csökkentve a szükséges időráfordítást, mely ilyen nagy részletességű téradatok esetében számottevő. Ezáltal a vegetációtérképezési műveletek gyorsabbakká és könnyebben elvégezhetőbbekké válnak, lehetővé téve a módszertan nagyobb területekre való kiterjesztését. Vizsgáltuk a módszer korlátait, például melyek azok a felszínborítási kategóriák és társulások, amelyek térképezése terepi jelenlét nélkül nem oldható meg kellő pontossággal. A fejlesztést a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen végeztük el és megalkottuk a terület felszínborítási, vegetáció- és élőhelytérképét, illetve felmértük természetességét.</p> Diána Pácsonyi Gábor Bakó Copyright (c) 2022 Pácsonyi Diána, Bakó Gábor https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 107 122 10.56617/tl.3382 Hegy- és dombvidéki spontán erdőállományok fajösszetételének vizsgálata a potenciális természetes vegetáció és az éghajlat összefüggésében http://journal.ke.hu/index.php/tl/article/view/3383 <p>Munkánk során összekapcsoltuk az Országos Erdőállomány Adattár állományait a potenciális természetes erdőtársulások (PTE) adatbázisával és a változó klímára vonatkozó adatokkal. Kiemelt PTE kategóriák esetében (bükkös, gyertyános-kocsánytalan tölgyes, cseres-kocsánytalan tölgyes, mész- és melegkedvelő tölgyes) főkomponens analízissel (PCA) és redundancia analízissel (RDA) elemeztük a spontán erdők fafajösszetételét bevonva a következő háttérváltozókat: erdészeti aszályossági index (FAI), a FAI változásának mértéke, környező erdőrészletek fafajösszetétele. A spontán erdők legfontosabb fafajai esetében összehasonlítottuk az említett változók eloszlását potenciális természetes társulásonként, valamint a spontán előfordulások és a nem spontán eredetű előfordulások halmaza között. Inváziós fafajok közül a fehér akác mind a négy vizsgált PTE területén veszélyforrást jelent, a gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek esetén kritikus mértékben. Részben ezzel összefüggően, részben klimatikus okokból erősen korlátozott a bükk és a kocsánytalan tölgy szerepe a spontán erdősödésben. Az eredményekből levont következtetések alapján, potenciális természetes társulásonként azonosítottuk azokat az őshonos fafajokat is, melyek a változó klíma mellett is ígéretes eszközei lehetnek az erdőborítás spontán szukcesszió útján történő növelésének, úgy hogy a természetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Ezek közé tartoznak az erdészeti gyakorlatban alulértékelt, mezofil pionír fafajok, valamint különböző klimatikus adottságok esetén a molyhos tölgy, a csertölgy, a virágos kőris, a mezei juhar és a közönséges gyertyán. A vizsgált fafajok nagy többségére jellemző, hogy üdébb termőhelyeken terjed, mint ahol nem spontán eredetű állományai előfordulnak.</p> Gergely Zagyvai Dénes Bartha Copyright (c) 2022 Zagyvai Gergely, Bartha Dénes https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2022-07-30 2022-07-30 20 1 123 151 10.56617/tl.3383