A Karancs-völgy felhagyott szőlőinek tájhasználat-története és növényzete

Szerzők

  • Malatinszky Ákos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Novák Eszter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3380

Kulcsszavak:

élőhely, szőlőhegy, természetesség, történeti térkép, védett növény

Absztrakt

A felhagyott szőlők botanikai értékeire, és ezek megjelenésének, élőhelyi viszonyainak tájhasználat-történeti összefüggéseire a közelmúltban több kutatás is ráirányította a figyelmet. Nógrád megye legészakibb részén, a délibb területekkel ellentétben, még nem készült ilyen felmérés. Célunk Karancsberény és Karancslapujtő egykori szőlőinek felkutatása, tájhasználat-történetük áttekintése, a védett és ritka növényfajok feltérképezése, a szőlők helyén átalakulóban lévő élőhelyek állapotának felmérése volt. A két település összesen 8 felhagyott szőlőterületét 2019–2020. vegetációs időszakában havi rendszerességgel bejártuk, feljegyezve az edényes növényfajokat, a védett fajok egyedszámát, emellett térképi, statisztikai és irodalmi források, valamint személyes adatközlők segítségével feltártuk a tájhasználat-történet fő motívumait. A felhagyás óta végbement szukcessziós folyamatok napjainkra természetvédelmi szempontból kedvező fajkészletű élőhelyeket eredményeztek. Az edényes növényfajok Simon-féle természetvédelmi érték kategóriái alapján a természetes viszonyokra utaló fajok aránya egy kivétellel minden területen meghaladja a degradációra utalókét. Néhány tövet leszámítva nem találtunk aggodalomra okot adó mennyiségben özönfajokat. Kiemelendő hét védett (Adonis vernalis, Centaurea sadleriana, Dianthus deltoides, Linum hirsutum, L. tenuifolium, Ornithogalum brevistylum, Scabiosa canescens) és további két ritka (Chamaecytisus virescens, Thymelaea passerina) növényfaj előfordulása. A területek jelenlegi kezelése (legeltetés, egy helyen kaszálás) segíti értékeik megőrzését, azonban több parcella kezelés hiányában erősen cserjésedik, ami a ritka fajok eltűnéséhez vezethet.

Információk a szerzőről

Malatinszky Ákos, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

levelező szerző
e-mail: malatinszky.akos@uni-mate.hu

Hivatkozások

Bartha D., Király G. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. p. 329.

Beránek Á. 2008: Adatok a Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegyhát flórájához II. Kitaibelia 13(1): 34–45.

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. p. 441.

Csiky J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. Szerzői kiadás, Pécs. p. 451.

Csiky J., Sulyok J., Schmotzer A. 1999: Adatok a Salgótarján körüli oligocén kori homokkő flórájához. Kitaibelia 4(1): 55–63.

Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. (2018): Tájak. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 112–129.

Dedák D., Sulyán P.G. 2013: Felhagyott szőlők tájtörténeti és botanikai vizsgálata a Kelet-Cserhátban. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 2(2): 23–33.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 699–702.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.

Kiss G., Baráz Cs., Gaálová K., Judik B.(szerk.) 2007: A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi körzet – Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger. p. 382.

Malatinszky Á., Mravcsik Z. 2013: Az Északi-Cserhát szőlőhegyeinek tájtörténete és természetvédelmi jelentősége. In: Muskovics A.A. (szerk.): Borkultúra és társadalom, visszatekintve a 21. századi Magyarországról. Agroinform Kiadó, Budapest. pp. 215–223.

Malatinszky Á., Mravcsik Z., Dedák D. 2014: Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből. Kitaibelia 19(2): 260–266.

Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 477–478.

Schneider M. (szerk.) 1971: Dézsma és robot. A jobbágyság helyzete a XVII. század végén a mai Nógrád megye területén. In: Adatok és források a Nógrád megyei levéltárból. Nógrád megyei levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján. p. 29.

Schneider M. (szerk.) 1973: A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről. In. Adatok és források a Nógrád megyei levéltárból. Nógrád megyei levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján. p. 27.

Shvoy M. 2006: Nógrád megye leírása (1874-1875). Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. pp. 39–40, 51.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 976.

Számel R. 2022: Botanikai és tájhasználat-történeti kutatások Balaton-felvidéki felhagyott szőlőkben. Tájökológiai Lapok 20(Suppl.1): 161–187. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3153

Vojtkó A. 2010: Növényzet. In: Dövényi Z. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. Karancs. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 700–701.

http1: http://floraatlasz.uni-sopron.hu/ (2020. augusztus)

http2: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn024b.html (2020. augusztus)

Downloads

Megjelent

2022-07-30

Hogyan kell idézni

Malatinszky, Ákos, & Novák, E. (2022). A Karancs-völgy felhagyott szőlőinek tájhasználat-története és növényzete. TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 20(1), 57–71. https://doi.org/10.56617/tl.3380

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek