Növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata szabadföldi tartamkísérletben

Szerzők

  • Szegedi László Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem - Környezettudományi Intézet
  • Tury Rita Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem - Környezettudományi Intézet
  • Lehoczky Éva Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – Környezettudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33038/jcegi.3277

Kulcsszavak:

nehézfémek, kukorica (Zea mays L.), őszi árpa (Hordeum vulgare L.), fehér mustár (Sinapis alba L.), lucerna (Medicago sativa L.), transzfer koefficiens

Absztrakt

A szabadföldi kisparcellás nehézfém terhelési tartamkísérlet beállítására 1994 őszén a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságában (ma Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Károly Róbert Campus) került sor csernozjom barna erdőtajon. A növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata 1996, 2001, 2002 években  történt, ekkor a növények és a talaj Cu- és Zn-tartalma is meghatározásra került. A vizsgált években a jelzőnövény a kukorica (Zea mays L.), az őszi árpa (Hordeum vulgare L.), a fehér mustár (Sinapis alba L.) és a lucerna (Medicago sativa L.) volt. A növények Cu és Zn felvételét a talaj-növény transzfer koefficiensek meghatározásával értékeltük. A vizsgált nehézfémek talaj-növény transzfer koefficiensének ismeretében lehetőség van annak vizsgálatára is, hogy az „oldható” (NH4-acetát+EDTA) elemtartalom mennyiben felel meg a tényleges növényi elemfelvételnek. Ehhez meghatároztuk az egyes nehézfémek megoszlási arányának értékeit a talaj „oldható” és „összes” (cc.HNO3+cc.H2O2) elemtartalmának hányadosaként. A talaj-növény transzfer koefficiensek értékei alapján a cink mobilisabbnak mutatkozott a réznél. A cink megoszlási aránya a transzfer koefficiens értékének átlagosan 1/5-e volt. Ez azt mutatja, hogy cinkből a talajnak vannak olyan, a növények számára felvehető tartalékai, amelyek Lakanen-Erviö (1971) módszerérel nem mutathatók ki. A réz esetén a megoszlási arány és a talaj-növény transzfer koefficiens értéke nem mutatott jelentős eltérést.

Szerző életrajzok

Szegedi László, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem - Környezettudományi Intézet

egyetemi docens
Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – Károly Róbert Campus
Környezettudományi Intézet, Agroökológiai Csoport
3200 Gyöngyös, Mátrai. u. 36.
levelező szerző
Szegedi.Laszlo@uni-mate.hu

Tury Rita, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem - Környezettudományi Intézet

egyetemi adjunktus
Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – Károly Róbert Campus
Környezettudományi Intézet, Agroökológiai Csoport
3200 Gyöngyös, Mátrai. u. 36.
Tury.Rita@uni-mate.hu

Lehoczky Éva, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – Környezettudományi Intézet

egyetemi tanár
Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – Károly Róbert Campus
Környezettudományi Intézet, Agroökológiai Csoport
3200 Gyöngyös, Mátrai. u. 36.
Lehoczky.Eva@uni-mate.hu

Hivatkozások

AHUMADA, I. – MENDOZA, J. – ASCAR, L. (1999): Sequential extraction of heavy metals in soils irrigated with wastewater. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 30(9–10),1507–1519. DOI: https://doi.org/10.1080/00103629909370303

ALLOWAY, B. J. (2008): Zinc in Soils and crop nutrition. Second edition. Brussels, Belgium and Paris, France: IZA and IFA.

BANKS M.K. – SCHWAB A.P. – HENDERSON C. (2006): Leaching and reduction of chromium in soil as affected by soil organic content and plants. Chemosphere, 62 (2), 255–264. DOI: https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2005.05.020

BLUME, H-P. – BRÜMMER, G. W. – FLEIGE, H. – HORN, R. – KANDELER, E. – KÖGEL-KNABNER, I. – KRETZSCHMAR, R. – STAHR, K. – WILKE, B.-M. (2015): Scheffer/Schachtschabel soil science. Spinger-Verlag Berlin, Heidelberg. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-642-30942-7

FODOR L. (2002): Nehézfémek akkumulációja a talaj-növény rendszerben. Doktori (PhD) értekezés. Keszthely: Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola.

FODOR, L. – SZEGEDI, L. – FODORNÉ FEHÉR, E. (2007): Study of cadmium transport in the soil plant system. In: NÉMETH, T. – KOÓS, S. (eds.) Program and Abstract Book of the 10th Int. Symp. on Soil and Plant Analysis. Budapest: HAS-RISSAC-SPAC.

KABATA-PENDIAS, A. – PENDIAS, H. (2000): Trace Elements in Soils and Plants (3rd edition). London, New York, Washington, D.C.: CRC Press LLC.Boca Raton. DOI: https://doi.org/10.1201/9781420039900

KACHENKO, A.G. – SINGH, B. (2006): Heavy Metals Contamination in Vegetables Grown in Urban and Metal Smelter Contaminated Sites in Australia. Water, Air, and Soil Pollution, 169, 101–123. DOI: https://doi.org/10.1007/s11270-006-2027-1

KÁDÁR I. (1995): A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Budapest: KTM-MTA TAKI.

KÁDÁR I. (2007): A talajszennyezés megítélése kutatói szemmel. Agrokémia és Talajtan. 56, 391–408. DOI: https://doi.org/10.1556/agrokem.56.2007.2.14

KÁDÁR I. (2012): A főbb szennyező mikroelemek környezeti hatása. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet. DOI: https://doi.org/10.1556/agrokem.62.2013.1.15

KARCZEWSKA, A. – SZERSZEN, L. – KABALA, C. (1998): Forms of selected heavy metals and their transformation in soils polluted by the emissions from copper smelters. Adv. GeoEcology, 31, 705–712.

KHAN, A. – MUTHUKRISHNAN, A. M. – GUHA, B.K. (2010): Sorption and transport modeling of hexavalent chromium on soil media. Journal of Hazardous Materials, 174 (1–3) 15: 444–454. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2009.09.073

KLOKE, A. (1988): Das Drei-Bereiche-System für die Beurteilung von Böden mit Schadstoff-belastung. VDLUFA Schriftenreihe 28/2 Kongr.band. Darmstadt. 1117–1127.

LAKANEN, E. – ERVIÖ, R. (1971): A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soil. Acta Agralia Fennica, 123, 223–232.

LEHOCZKY É. – SZABADOS I. – MARTH P (1996): Cadmium content of plants as affected by soil cadmium concentration. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 27(5–8), 1765–1777. DOI: https://doi.org/10.1080/00103629609369668

LEHOCZKY, É. – SZABÓ, L. – HORVÁTH, Sz (1998a): Cadmium uptake by lettuce (Lactuca sativa L.) in different soils. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 29 (11–14), 1903–1912. DOI: https://doi.org/10.1080/00103629809370080

LEHOCZKY É. – SZABÓ L. – HORVÁTH Sz. – ALBRECHT G. – MARTH P. – SZABADOS I. (1998b): Effect of different soil pH on the Cd uptake by plants. Zeszyty Problemowe Postepów Nauk Rolniczych, 43(456), 409–415.

LEHOCZKY, É. – MARTH, P. – SZABADOS, I. – PALKOVICS, M. – LUKÁCS, P (2000a): Influence of soil factors on the accumulation of cadmium by lettuce. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11–14), 2425–2431. DOI: https://doi.org/10.1080/00103620009370596

LEHOCZKY, É. – MARTH, P. – SZABADOS, I. – SZOMOLÁNYI, A (2000b): The cadmium uptake by lettuce on contaminated soils as influenced by liming. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11–14), 2433–2438. DOI: https://doi.org/10.1080/00103620009370597

LEHOCZKY, É. – KISS, Zs. (2002): Cadmium and Zinc Uptake by Ryegrass (Lolium perenne L.) in Relation to Soil Metals. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 33(15–18), 2177–3187. DOI: https://doi.org/10.1081/CSS-120014514

LEHOCZKY, É. – KISS, Zs. – NÉMETH T. (2006): Study of the Transfer Coefficient of Cadmium and Lead in Ryegrass and Lettuce. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 37(15–20), 2531–2539. DOI: https://doi.org/10.1080/00103620600822986

LIU, W. X. – SHEN, L.F. – LIU, J.W. – WANG, Y.W. – LI, S.R. (2007): Uptake of toxic heavy metals by rice (Oryza sativa L.) cultivated in the agricultural soils near Zhengzhou City, People's Republic of China. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology, 79, 209–213. DOI: https://doi.org/10.1007/s00128-007-9164-0

LOCH J. – NOSTICZIUS Á. (2004): Agrokémia és növényvédelmi kémia. Budapest: Mezőgazda Kiadó Kft.

SAUERBECK, D. (1985): Funktionen, Güte und Belastbarkeit des Bodens aus agriculturchemischer Sicht. Materialien zur Umweltforschung. Stuttgart: Kohlhammer Verlag.

SHUMAN, L.M. (1985): Fractionation method for soil microelements. Soil Science, 140(1), 11–22. DOI: https://doi.org/10.1097/00010694-198507000-00003

SIMON L. (2006): Toxikus elemek akkumulációja, fitoindikációja és fitoremediációja a talaj-növény rendszerben. MTA Doktori értekezés. Nyíregyháza. 158 p.

SPOSITO, G. – LUND, L. J. – CHANG, A.C. (1982): Trace metal chemistry in arid zone field soils amended with sewage sludge. I. Fractionation of Ni, Cu, Zn, Cd and Pb in solid phases. Soil Science Society of America Journal, 46(2), 260–264. DOI: https://doi.org/10.2136/sssaj1982.03615995004600020009x

SRIVASTAVA, S. – PRAKASH, S. – SRIVASTAVA, M. M. (1999): Chromium mobilization and plant availability – the impact of organic complexing ligands. Plant and Soil, 212, 203–208.

SZABÓ, A. – POKOVAI K. – RAGÁLYI P. – RÉKASI M. – SÁNDOR R. – BERNHARD B. – KONCZ J. – KREMPER R. – CSATHÓ P. (2019): Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a főtermés mennyiségére szabadföldi kísérletben. Agrokémia és talajtan, 68 (2), 259–278.

SZABÓ Gy. (2006): Nehézfém-mobilizáció vizsgálata Cserépfalu környéki talajokban –Egy szakmai életút eredményei és színhelyei – Tiszteletkötet Martonné Dr. Erdős Katalin 60. születésnapjára. Debrecen: DE, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék. 159–169.

SZABÓ, L. – SZEGEDI, L. (2006): Changes of avaibality of some microelements in heavy metal amended soil. Cereal Research Communication, 34(1): 303–306.

SZEGEDI, L. (2008): The examination of the mobility of some microelements on brown forest soil. Cereal Research Communications, 36(Suppl.), 1011–1014.

VÁRALLYAY Gy. (1990): Soil quality and land use. In: HINRICHSEN, D. – ENYEDI, Gy. (eds): State of the Hungarian environment. Budapest: Hungarian Academy of Sciences - Ministry of Environment - CSO of Hungary. 91–123.

Downloads

Megjelent

2022-08-18

Hogyan kell idézni

Szegedi, L., Tury, R., & Lehoczky, Éva. (2022). Növényi cink- és rézfelvétel vizsgálata szabadföldi tartamkísérletben. Journal of Central European Green Innovation, 10(1), 21–30. https://doi.org/10.33038/jcegi.3277

Folyóirat szám

Rovat

Cikk szövege