A tejágazat helyzete, különös tekintettel a tej és tejtermék-fogyasztás a alakulására

  • Péter Balogh

Absztrakt

A globális tejtermelés és a kereslet várhatóan állandó ütemű növekedési tendenciát mutat majd a következő években. A tej- és tejtermékek külkereskedelmében Kína meghatározó piaccá válhat. A nemzetközi kereskedelem import oldalán Oroszország, Szaúd-Arábia, Kína és Japán szerepe kiemelkedő, míg export oldalon Új-Zélandé, Ausztráliáé és az USA-é. A hazai külkereskedelem főként a szomszédos tagállamokkal zajlott. A kivitelünket főleg az alacsony hozzáadott értékű, feldolgozatlan termékek alkotják, amelyek főként az olasz, román, szlovák és horvát piacra kerülnek. Az importunk jellemzően Németországból, Lengyelországból és Szlovákiából származó, magas feldolgozottságú, főként késztermékekből áll. Magyarország tejfogyasztási szintje alacsony az EU átlagához képest, melynek elsődleges oka a hazai fogyasztók gyenge fizetőképessége. 
Hazánkban a tejtermék-fogyasztási cél az lenne, hogy a jelenlegi 1:2 Ca:P arány 1:1 ideálisra javuljon. Ehhez el kellene érni a mintegy 260-270 kg/fő/éves tejfogyasztási szintet, ami a gyakran „magyar néma járvány”-ként is emlegetett csontritkulás kialakulását is képes lenne megelőzni, elterjedését mérsékelni. Magyarországon, ha ezt a mértéket nem is éri el a fogyasztás, de az 1987-ben mért közel 200 kg/fő/év fogyasztás kedvezőbb képet mutatott, mint a jelenlegi 150-165 kg/fő/éves átlag. 
A növekvő népességgel párhuzamosan a fogyasztói igények is növekedést mutatnak, elsősorban a magasabb hozzáadott értékű termékek iránt. Koncentrált lett a tejtermékek marketingje, mivel az Európai Unió tagállamai és köztük Magyarország is arra törekszenek, hogy pozitív megítélést kapjon a tej. A termék népszerűsítését Európa szerte már a bölcsődékben, óvodákban elkezdték. 
A tejtermékfogyasztás szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy míg a fogyasztói tej, a tejszín, a tejföl és az ömlesztett sajt esetében kicsi a lemaradásunk a többi EU tagországhoz képest, addig a savanyított termékekből, ízesített tejitalokból, sajtból, túróból, vajból és sűrített tejből lényegesen kevesebb fogy Magyarországon. Hazánk sajtfogyasztása a volt szocialista országok átlagával lényegében megegyezik, viszont nagy a lemaradásunk a régió vajfogyasztásához képest, továbbá a tejfogyasztásban is mérhető volt kisebb mértékű leszakadás.


Full Text: PDF (MAGYAR)

Megjelent
2016-12-15
Hogyan kell idézni
Balogh, P. (2016). A tejágazat helyzete, különös tekintettel a tej és tejtermék-fogyasztás a alakulására. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 12(2), 29-38. Elérés forrás http://journal.ke.hu/index.php/etm/article/view/2179
Folyóirat szám
Rovat
Articles