Anyanyelvi Kultúraközvetítés http://journal.ke.hu/index.php/akk <p>ISSN 2063-2991 (Online)<br>A folyóirat az anyanyelvi nevelés, az irodalom és a nyelvészet területéről közöl tanulmányokat, szaktanulmányokat, szakkönyvekről írott recenziókat.<br>Alapítva 2012-ben a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán, újraindult 2019-ben.</p> hu-HU gombos.peter@uni-mate.hu (Gombos Péter) diszterhoft.zoltan@uni-mate.hu (Diszterhöft Zoltán) Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000 OJS 3.3.0.11 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Tartalom/Impresszum http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2819 <p>.</p> A szerk. Copyright (c) 2021 A szerk. https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2819 Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000 Az örök túlélők: a didaktikus mesék http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2634 <p>Bár Shakespeare drámái eredetileg nem gyerekeknek íródtak, több különböző átirat is nap-világot látott már ennek a célközönségnek. Ezek közös eleme a tartalom, a nyelvezet és az a tény, hogy az eredetileg előadásra szánt színdarabokat mindenképpen narratív formába akarták önteni. Abban az időben, amikor a Lamb testvérek úgy döntöttek, hogy átírják a színdarabokat mesékké, a lányok hozzáférése bizonyos művekhez limitált volt, míg a fiúknak szabad bejárásuk volt a dolgozószobába, ahol olvashatták az ott található könyveket. A Shakespeare mesék azzal a céllal íródtak, hogy olyan erkölcsi elveket, viselkedési mintákat fogalmazzanak meg döntően a lányok számára, amelyek szerint egy leendő feleségnek élnie és viselkednie kellett. Ennek köszönhető, hogy szinte az összes mese a szerelemre fókuszál. Godwin, a mesék megrendelője egyik esszéjében rámutatott arra, hogy bármely olvasmány, amely a gyermekeknek megfelelő, stimulálja képzelőerejüket és kíváncsiságukat. Szeretett volna hát néhány könnyen olvasható Shakespeare-művet rendelni gyerekeknek. A Lamb testvérek koncepciója azonban, amellyel a korszellemnek kívántak megfelelni, kissé elcsúsz-tatták a fókuszt általánosságban a női karakterek és a női ideál bemutatása felé. Ennek kö-vetkeztében a színdarabok több részletét is kihagyták, megváltoztatták a történetek lénye-gét, ami miatt azonban sok kritika is megfogalmazódott a mesékkel kapcsolatban. Nemcsak az illusztrációk, a gyerekek fantáziáját fejlesztő játékok változtak és fejlődtek sokat az idők során, de az újabb kiadások időről időre más közönséget céloztak meg. Ennek köszönhetően a Lamb testvérek munkái új helyre kerültek a világirodalomban. Ajándékba adható köny-veknek szánták őket, s ennek megfelelően a szülők figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy vegyék meg őket a lánygyermekeik számára. Harvey szerint ez az utalás a felnőtt vá-sárlókra még az 1995-ös Penguin-kiadásban is megfigyelhető. Nyilvánvalóan úgy tűnik, mintha a Lamb testvérek a didaktikai célok elrejtése nélkül megfeledkeztek volna a mesei kritériumokról. A mesék magyar nyelven a 19. század végén jelentek meg. A 18. század utolsó évtizedeitől kezdve fokozott érdeklődés volt megfigyelhető a nők társadalmi pozíciója és oktatásuk kérdései iránt Magyarországon is. Egyre több írás jelent meg magyar szerzők tollából e témában, és divatossá váltak a külföldi szerzők tanácsadó munkái is a nők okta-tásáról magyar nyelven. Bár a korai 19. századi instrukciók mára már elvesztették relevan-ciájukat, a szép illusztrációkkal ellátott meseátiratok időről időre új erőre kapnak, és – a gyorséttermi ételekhez hasonlóan – gyorsan fogyaszthatóvá válnak. Úgy tűnik, hogy az ere-detileg gyerekeknek szánt mesék még mindig főként a felnőtteket találják meg, napjainkban is.</p> Kopházi-Molnár Erzsébet Copyright (c) 2021 Kopházi-Molnár Erzsébet https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2634 Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000 Folklorizmus http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2645 <p>Nagy László 1949 őszétől mintegy másfél évet töltött el Bulgáriában. „Föladatom volt, hogy a nyelvet megtanulva fordítsam a bolgár költészetet.” – írta később erről az időszakról. E rövid tanulmány azt mutatja be, hogy az ott töltött időszakban nem csupán a nyelvet tanulta meg, de elmerülhetett a bolgár folklór világában is. Így műfordításai mellett jól kimutatható lírája más részében is ez a hatás. Ezúttal a Záporeső hull, a Sztoján és a tündér, a Krali Markó ereje, végül pedig a Gyöngyszoknya című versekben mutatom meg e különös világ, kultúra<br />nyomait</p> Druzsin Ferenc Copyright (c) 2021 Druzsin Ferenc https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2645 Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000 Álgyerekregény a diktatúráról http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2717 <p>Bár nem A fehér király volt Dragomán György első regénye, vitathatatlanul ezzel robbant be – a külföldi siker után! – a hazai irodalmi életbe. A tanulmány részben a könyv erényeit veszi számba – a sajátos homodiegetikus narrációtól a posztmodernben megszokott „félig történelemhű” háttérig –, különös hangsúlyt helyezve a nyelvi sajátosságok bemutatására. Mindezt a könyv recepcióismertetésével, kritikai fogadtatásának áttekintésével teszi. Ugyanakkor első olvasásra talán merész állításokat is igazolni próbál, tudniillik azt, hogy Dragomán könyve értelmezhető kópéregényként és álgyerekregényként is. Mindeközben óhatatlan összehasonlításokat tesz a szerző későbbi, Máglya című kötetével, amely több szempontból is „ellenpárja” Dzsata történetének.</p> G. Szabó Sára Copyright (c) 2021 G. Szabó Sára https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2717 Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000 „Költő vagyok, és katolikus.” http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2810 <p>A tanulmány aktualitását két kerek, Pilinszkyhez kapcsolódó évforduló – a születésé (100) és a halálé (40) – adja, s témáját tekintve a költő művészetfilozófiáját helyezi a fókuszba. Mindehhez forrásul elsősorban a Tűnődés az „evangéliumi esztétikáról” című írást, valamint a Nagyvárosi ikonok két szövegét, A „teremtő képzelet” sorsa korunkban és az Ars poetica helyett címűt használtam. A feladatot akkor is fontosnak és érdekesnek tartom, ha maga a szerző tételes, rendszerszerű művészetfilozófiát nem alkotott, nem írt le. Ám ez az evangéli-umi esztétika mégis koherens, érthető és pontos, különösen, ha ismerjük, értjük Simone Weil vonatkozó nézeteit. Weil egyik legismertebb mondata – „A világ létezik, rossz, irreális és ab-szurd. Isten nem létezik, jó és reális.” – szinte kulcsot ad nekünk Pilinszky verseihez, megmu-tatva, hogyan feszül ellentét a világ úgynevezett tényei és a valóság között.</p> <p>Bár a téma korábbi kutatói figyelmét általában elkerülte, én fontosnak érzem a költő Be-szélgetések Sheryl Suttonnal című is szövegét idecitálni, mert ez segít megérteni és megfo-galmazni a legfontosabb állításokat: Minden önzőségünk ellenére menthetetlenül egyek va-gyunk. Mindannyian Isten teremtményei vagyunk, és közösek a létproblémáink is, ennek minden konzekvenciájával.</p> Zóka Péter Copyright (c) 2021 Zóka Péter https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2810 Tue, 28 Dec 2021 00:00:00 +0000