Anyanyelvi Kultúraközvetítés http://journal.ke.hu/index.php/akk <p>A folyóirat az anyanyelvi nevelés, az irodalom és a nyelvészet területéről közöl tanulmányokat, szaktanulmányokat, szakkönyvekről írott recenziókat.</p> Kaposvári Egyetem hu-HU Anyanyelvi Kultúraközvetítés 2063-2991 Irodalom és gyakorlás-kultúra http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/193 A kultúraközvetítés néhány kurrens kérdéséből kiindulva egy olyan kezdeményezést bocsátok vitára, amely az irodalmi írás és olvasás kulturális történéseit gyakorláskutatás révén igyekszik megközelíteni. Nem az írás és olvasás diszkurzív gyakorlatáról, illetve annak vizsgálatáról lesz szó, hanem egy olyan irodalomkoncepció alkalmazásáról, amely az írás és olvasás közben zajló sokféle (nem csak diszkurzív vagy digitálisan mediált) gyakorlat figyelemgesztusait követi kísérleti Terepkönyv-gyakorlatokban (Berszán 2007). Berszán István ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 A magyar mint idegen nyelv és kultúra közvetítése – az oktatás és kutatás fő szempontjai http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/192 A dolgozat a magyar mint idegen nyelv/hungarológia feladatának bemutatására és a Pécsi Tudományegyetemen végzett oktatói és kutatói munka megismertetésére vállalkozik. Leírja a tananyagkészítés során figyelembe vett elveket, részletezi a magyar nyelv külföldiek számára történő leírásához és oktatásához szükséges fő nyelvészeti megközelítéseket és módszertani vonatkozásokat, bemutatva egyúttal a terület kiemelkedő kutatóinak néhány alapvető munkáját. Erdősi Vanda ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 „Az ostromlott Sziget” Zrínyi eposzának címadása http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/194 A kultúraközvetítés meglehetősen tág fogalmát a nemzeti múlt értékeinek közvetítéseként is lehet és kell értelmezni. Nem csupán arról a problémáról van szó, amelyet Arany János már a 19. század közepén megfogalmazott: nehéz 16-17. századi szövegeket érthetővé és szerethetővé tenni a modernkori fiatalok számára (<i>Arany</i> 1968, 218). Arról szeretnék egy filológiai mélyfúrás segítségével beszámolni, hogy a régi irodalom oktatása a recepció szűrőjén át történik, s elődeink néha téves, pontatlan interpetációi mozgatnak bennünket, mai embereket is, pedig ha ezen torzítások iránt kellő reflexióval élünk, nemzeti énképünk, s végső soron saját énalkotásunk történetévé is válik. A még mindig meglehetősen elterjedt közhiedelemmel ellentétben az irodalomtörténet nem statikus, hanem dinamikus tudomány kellene, hogy legyen; ezt szemlélteti az alábbi példa is, amely Zrínyi Miklós <i>Obsidio Szigetiana</i> című művének magyar címváltozatait vizsgálja. Fazekas Sándor ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 Drámapedagógia és irodalomtanítás – egy hermeneutikai szemléletű pedagógia esélyei a globalizáció korában http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/195 Dolgozatomban egy hermeneutikai szemléletű, a drámapedagógia módszereire épülő irodalomtanítás lehetőségeit vizsgálom a kortárs pedagógia viszonyai közepette – elsősorban az erdélyi magyar irodalomtanításra fókuszálva. Megpróbálom felvázolni az irodalmi szövegek tanításának tradícióját, hogy megválaszolhassuk azt a kérdést: miért tanítunk ma irodalmat. Kitérek arra is, milyen új kulturális paradigmák mentén képzelhető el a ma iskolájának értékközvetítése, hogyan fogalmazhatjuk át az oktatás válságával kapcsolatos általános megállapításokat, milyen lehetőségei vannak a játékban megteremtődő közösségeknek egy individualizálódó társadalomban, illetve hogyan győzhetők le azok a kulturális – időbeli – értékrendbeli távolságok, amelyekkel a mai pedagógus találkozik munkája során. Hevesi Zoltán istván ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 Anyanyelv és emigráció http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/196 Emigráció és anyanyelvi kultúraközvetítés kapcsolatának vizsgálata több szempontból is indokolt. Először, a 20. századi irodalmi emigráció elhanyagolt része a magyar művelődésnek, jóllehet a hazájuktól távol élők szellemi és művészeti teljesítménye ugyanúgy része az anyanyelvi örökségnek, mint az anyaországi vagy a kisebbségi magyar kultúráké. Másodszor, az emigráció, metaforaként értve, egy sor olyan jellegzetességet felidéz, melyek az utóbbi évtizedek elméleti gondolkodásának fő szempontjai, illetőleg a szövegolvasás újabb keletű gyakorlatai közé tartoznak. Ilyen az elhelyeződés, kimozdulás, decentrálás alakzatai, a nyílt forma méltánylása a zárttal, a peremé a középponttal, a távollété a jelenléttel, a különbözőség az azonossággal, heterogeneitás a homogeneitással szemben (Vö. <i>McClennen</i> 2004 20). Harmadrészt pedig az irodalmi emigráció a kultúra anyanyelvi közvetítésének <i>mikéntje</i> mellett arra irányíthatja rá a figyelmet, hogy mi is itt a közvetítenivaló, a közvetítés milyen nyelvi és kulturális közegekben mehet végbe, a közvetítés módja és tárgya miként esik egybe vagy válik szét. Egyszóval, hogy mi minden lehet az anyanyelv (nyelvi vagy nem nyelvi) jelölője. Az anyanyelvi kultúra anyanyelvi közegben való közvetítésének evidenciájával szemben az emigráció perspektívájából az anyanyelv nem mint kéznél levő eszköz, hanem mint tét, adott esetben mint önmaga tétje mutatkozik meg. A következőkben azt igyekszem felvázolni, hogy az emigráció mint élethelyzet és mint irodalmi produkció milyen példákat szolgáltathat az anyanyelv magától értetődőségének elveszítésére, metamorfózisainak, újra elnyerésének, megszüntetve megőrződésének távlataira. Hites Sándor ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 A történelem mint fogyasztási cikk, egzotikum és rejtély – megjegyzések a hétköznapi történelemről http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/197 A szöveg röviden bemutat egy olyan irányzatot, mely idehaza még nem kapott igazi publicitást, ám nyugatabbra már erőteljesen kutatott területnek számít. A public history azt vizsgálja, hogy a történelem milyen módokon, médiumokon és formákban jelenik meg a szakmán kívül. A történelmi filmek és tévéműsorok, az amatőr történészek munkái, az internetes történelmi blogok és portálok, a számítógépes történelmi játékok – csak néhány példa azon nagyon sokrétű halmazból, melyekben a történelem tapasztalata megmutatkozik, s amelyek a nagyközönség kurrens történelemképét befolyásolják. A tanulmány ezen jelenségcsoport néhány sajátságát próbálja összefoglalni, és bemutatni, hogy történelem hétköznapi megnyilvánulásai ugyanolyan fontos történeti témák lehetnek, mint a hagyományos historiográfia által vizsgált kérdések. Kisantal Tamás ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 A relációs szókincs, avagy térjelölési módok az iskolába lépő kisgyerekek nyelvhasználatában http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/198 Az alsó tagozatos kisgyermekek anyanyelvi nevelésének meghatározó területe az olvasásképesség fejlesztése, az olvasási készség (technika) kialakítása. E folyamat alapja a nyelvi megnyilatkozások megfelelő szintű érettsége. Ezt az érettségi állapotot a módszertanokat kutatók egyrészt a pszicholingvisztika oldaláról közelítik meg, vizsgálataik főként a beszédészlelési, beszédértési problémák kiszűrését hivatottak szolgálni. A másik megközelítési mód a nyelv használatának, a nyelvállapotnak a leírásával, feltérképezésével lehetséges. Ez utóbbi leírására vállalkozom a kognitív szövegmegközelítési módok segítségével. N. kis Szilvia ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 Egy idegen bolha a többi közt (Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig)<sup>1</sup> http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/199 Móricz Kivilágos kivirradtig című regénye eddig a dzsentritematika alapján, az Úri muri előkészítéseként tárgyaltatott leginkább. A regény „alulértékeléséhez” jelentősen hozzájárulhatott, hogy tabukérdést állít a középpontba: a zsidóság és a magyarság húszas évekbeli viszonyát. A regény először 1924. januárjában jelent meg folytatásokban: a napról napra megjelenő részletekhez a hátteret a Pesti Napló parlamenti tudósításai, hírei, cikkei adták. Egy-egy napilapszám, benne a zsidóságot érintő rendelkezésekről, támadásokról szóló hírekkel, egyedi, és eddig még nem vizsgált kontextust teremt a regényekhez. A Kivilágos kivirradtig az egyik alapvető móriczi traumát, az idegenséget középpontba állító regények sorába illeszthető. A mű Csehov Cseresznyéskertjével is összevethető: a darab premierjén, 1924 őszén, a Vígszínházban Móricz dokumentálhatóan részt vett. Szilágyi Zsófia ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1 Megismerés és nyelv az anyanyelvi oktatásban http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/200 A nyelv az emberi tudás egyik legbelsőbb összetevője. Alapja a közös figyelemirányítás és a társas jelentésképzés. A nyelv fő szervező tényezője a jelentés, hiszen az ember azért beszél, hogy értelmet tegyen társa számára hozzáférhetővé, s ekképp közösen értsenek meg valamit. A jelentés tapasztalati alapú és fogalmi természetű összetevő egy-egy szimbolikus nyelvi szerkezetben. A kategorizáció és a konstruálás a nyelvi szerkezeteket létrehozó és megértő műveletek, amelyek korosztályi szinten különböző módokon és mértékben, fokozatosan kifejődve valósulnak meg a kisgyermekkortól a késő kamaszkorig. Az anyanyelvi pedagógiának ezeket a tényezőket figyelembe kell vennie programja kidolgozásakor: a nyelvi rendszer tanítását a diákok gyakorlati nyelvi tudása, megismerő eljárásaik és a nyelvi szerkezetek szemantikai funkciói felől kell kezdeni. Tolcsvai nagy Gábor ##submission.copyrightStatement## 2012-02-15 2012-02-15 1 1