http://journal.ke.hu/index.php/akk/issue/feed Anyanyelvi Kultúraközvetítés 2022-09-06T10:13:20+00:00 Gombos Péter gombos.peter@uni-mate.hu Open Journal Systems <p>ISSN 2063-2991 (Online)<br />A folyóirat az anyanyelvi nevelés, az irodalom és a nyelvészet területéről közöl tanulmányokat, szaktanulmányokat, szakkönyvekről írott recenziókat.<br />Alapítva 2012-ben a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán, újraindult 2019-ben.</p> http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/3117 A szabad akarat győzelme a determinizmus fölött a Harry Potter regénysorozatban 2022-08-16T07:14:44+00:00 Anita Belovari belovari.anita@uni-mate.hu <p><em>A jó szöveg egyik ismérve, hogy számos értelmezési lehetőséget nyújt. A jó gyermekregény esetében ez lehetőséget nyújt az értő-értelmező, kritikai gondolkodás megalapozásához, amely a gyermekek számára nemcsak tanulmányaik során, de későbbi, felnőtt életükben is nagyon fontos. A Matthew Lipman által kezdeményezett gyermekfilozófiai irányzat mindezt úgy fogalmazta meg: tanítsuk meg a gyermekeket filozofikusan gondolkodni. Bár ez nem konkrétan a filozófiai problémák felvetését feltételezi egy iskolai tanórán, a Harry Potter történetesen erre is módot nyújt.</em></p> <p><em>Tanulmányomban egy filozófia kérdést kísérlek meg bemutatni a regény ilyen szemszögű elemzése segítségével: a determinizmus és a szabad akarat elméleteinek egybevetésével. A determinizmus tagadja a szabad akaraton alapuló döntés lehetőségét, hangsúlyozva, hogy minden történést előrevetítenek az azt megelőző körülmények, személyek esetében a hatások, amelyek a személyt érik. A szabad akarat nézet követői vitatják ezt a megközelítést, amely véleményük szerint kizárja a felelősség létezését, hiszen ha minden a szándékunkon kívül, már előre eldönthetik, akkor nem is lehetünk felelősek a tetteinkért.</em></p> <p><em>A Harry Potter-regénysorozatban ez a két, egymásnak ellentmondó vélemény sokoldalú, komplex rétegzettségben jelenik meg, ugyanakkor a gyermeki fejlettségnek, képzelet is érthető módon, szórakoztatóan kifejtve. Tökéletesen alkalmas a „filozófiai” gondolkodás megalapozására. </em></p> 2022-07-30T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Belovári Anita http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/3284 Komisz-e a comics? 2022-09-06T10:13:20+00:00 Klára Vörös voros.klara@uni-mate.hu <p><em>A tanulmány azt vizsgálja, hogy egyazon tartalmon hogyan osztozik meg a szónyelv és a képnyelv. Az ószövetségi József és testvérei című történet kút-epizódját elemzi abból a szempontból, hogy a bibliai történetből mi reprezentálódik képregényes feldolgozásában, melyek a leszűrt, kiemelt alakzatok. Sokat bíz-e az értelmezőre a képregény, vagy éppen betölt olyan hiányokat is, amelyek a prózában üresek akartak maradni? Mindezek előtt a tanulmány felsorol kilenc jellemzőt, amelyet a képregény jogosan birtokol, s ami alapján művészeti entitásnak nevezhető, szemben a gyakori vélekedéssel, mely szerint a képregény egyike a művészet aranykora utáni kommersz kísérleteknek. A lényegi kérdés: mi történik az adaptáció során? A képregény a könnyebbik utat választja, vagyis csupán hatékony, könnyen befogadható elbeszélője akar lenni a bibliai szövegnek, vagy gondolkodó társként vesz részt a történet közvetítésében?</em></p> <p> </p> 2022-07-30T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Vörös Klára http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/3184 Én, te, ő – képes meseregény a nyelvtan tanításában 2022-08-03T10:46:07+00:00 Bernadette Nagyházi b.knagyhazi@gmail.com <p><em>Varga Katalin </em>Én, te, ő<em> című képes meseregénye 1973-ban jelent meg a Móra Kiadónál. Az első megjelenést számos újabb követte, többségében a Móránál (1978, 1982, 1987, 1993, 2013, 2015, 2016, 2018, 2019), illetve a Santosnál 2005-ben és 2006-ban. Ez a többszöri, az utóbbi időben szinten évenkénti megjelenés arra utal, hogy a közel ötvenéves meseregénynek, amely a 8–10 éves tanulók nyelvtantanításának segítését, támogatását, de emellett anyanyelvi kompetenciájuk, logikai gondolkodásuk, metanyelvi kompetenciájuk fejlesztését is szolgálta, ma is van létjogosultsága.</em></p> <p><em>A jelen írás bemutatja a meseregény koncepcióját, a meséből a konkrét ismeretekhez átvezető képeket és képsorozatokat. Emellett kritikai elemzésnek veti alá a közvetített nyelvelméleti tartalmat, a kapcsolódó feladatokat, illetve ismerteti egy empirikus kutatáseredményeit arról, hogy az idősebb és fiatalabb generációhoz tartozó pedagógusok felhasználják-e a tanórai felkészülésben, a tanórán, esetleg azon kívül Varga Katalin – önmagában is izgalmas, képsorozatokkal kiegészített – meseregényét.</em></p> 2022-07-30T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Nagyházi Bernadette http://journal.ke.hu/index.php/akk/article/view/2945 A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében 2022-06-22T13:48:46+00:00 Nóra Huszár-Samu huszar.nora@ejf.hu János Steklács steklacs@gmail.com <p><em>Az olvasási, szövegértési képesség jelentősége nagymértékben átértékelődött az elmúlt évtizedekben, ezeknek a képességeknek a megfelelő szintje minden további tanulás előfeltétele, ezzel együtt általánosságban a boldogulás fontos tényezője az egyén életében az információs társadalomban egyaránt (Grabe–Stoller 2011; Schnotz–Molnár 2012). Bár az olvasás, szövegértés megfelelő szintjének elérése társadalmi igény, napjainkban ennek ellenére a literacy crisis, az olvasás válsága és funkcióvesztése a jellemző (Szenczi 2010; Józsa–Józsa 2014). Az iskolának mint intézménynek reflektálnia kell a társadalom szükségleteire, de a szövegértés képességét azért nem tudja mindennapi társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően kialakítani kisiskolás korban, mert a nemzetközi kutatások a szövegértésről alkotott új tudáskoncepció és a módszertani eszköztár és kultúra fejlődése számottevő különbségeket mutat. A szövegfeldolgozás módszertanának jelentős tartalékai maradnak kiaknázatlanul az elmélet és gyakorlat eltéréseinek okán.</em></p> <p><em>Tanulmányunkban arra kívánunk rámutatni, hogy az alsó tagozaton történő olvasásmegértés hatékony és gyakorlatorientált fejlesztése a metakognitív folyamatok és struktúrák fejlesztésében rejlik. Az olvasástanítás dekódolási, automatizálási szakasza utáni, a szövegértés tanítását explicit módon célzó szakasza, egyben egyik leghatékonyabb módszere az olvasási stratégiákra épül. Ez az egyik elméleti alapvetése a reciprok módszernek is, melynek elemei a gyakorlatban a tanórába illeszthetőek, és lefedik a metakognícióról alkotott elméleti keretet.</em></p> 2022-07-30T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2022 Huszár-Samu Nóra, Steklács János