A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.2945

Kulcsszavak:

Szövegértés, Olvasáskutatás, Metakogníció

Absztrakt

Az olvasási, szövegértési képesség jelentősége nagymértékben átértékelődött az elmúlt évtizedekben, ezeknek a képességeknek a megfelelő szintje minden további tanulás előfeltétele, ezzel együtt általánosságban a boldogulás fontos tényezője az egyén életében az információs társadalomban egyaránt (Grabe–Stoller 2011; Schnotz–Molnár 2012). Bár az olvasás, szövegértés megfelelő szintjének elérése társadalmi igény, napjainkban ennek ellenére a literacy crisis, az olvasás válsága és funkcióvesztése a jellemző (Szenczi 2010; Józsa–Józsa 2014).  Az iskolának mint intézménynek reflektálnia kell a társadalom szükségleteire, de a szövegértés képességét azért nem tudja mindennapi társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően kialakítani kisiskolás korban, mert a nemzetközi kutatások a szövegértésről alkotott új tudáskoncepció és a módszertani eszköztár és kultúra fejlődése számottevő különbségeket mutat. A szövegfeldolgozás módszertanának jelentős tartalékai maradnak kiaknázatlanul az elmélet és gyakorlat eltéréseinek okán.

Tanulmányunkban arra kívánunk rámutatni, hogy az alsó tagozaton történő olvasásmegértés hatékony és gyakorlatorientált fejlesztése a metakognitív folyamatok és struktúrák fejlesztésében rejlik. Az olvasástanítás dekódolási, automatizálási szakasza utáni, a szövegértés tanítását explicit módon célzó szakasza, egyben egyik leghatékonyabb módszere az olvasási stratégiákra épül. Ez az egyik elméleti alapvetése a reciprok módszernek is, melynek elemei a gyakorlatban a tanórába illeszthetőek, és lefedik a metakognícióról alkotott elméleti keretet.

Szerző életrajzok

Huszár-Samu Nóra, Eötvös József Főiskola Pedagógusképző Intézet

Főiskolai tanársegéd
huszar.nora@ejf.hu

Steklács János, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nevelés és Oktatáselméleti Tanszék

tanszékvezető, egyetemi tanár 
steklacs@gmail.com

Hivatkozások

Adamikné Jászó Anna (2008): Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Budapest: Trezor Kiadó.

Baker, Luise – Brown, Annamarie (1984). Metacognitive Skills and Reading. In: P. David Pearson: Handbook of Reading Research. New York: Longman. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315200651

Besir Anna – Gasparicsné Kovács Erzsébet – Koós Ildikó (2014): Az anyanyelvi nevelés tantárgy-pedagógiája az alsó tagozaton. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Bóna Judit – Steklács János (2021): Hangos olvasás közbeni hibázások, hibajavítások változása negyedik és ötödik osztály között. Beszédtudomány, 2(1), 154–172.

Brown, Ann – Palincsar, Annemarie Sullivan. (1982): Introducing Strategic Learning from Texts by Means of Informed, Self-control Training. Topics in Learning and Learning Disabi-lities 2. DOI: https://doi.org/10.1017/cbo9781139524711.006

Cohen, Andrew (1998): Strategies and processes in test taking and SLA. In: Bachman, L. F. – Cohen, A. (szerk.): Interfaces between Second Language Acquisition and Language Testing Research. Cambridge: Cambridge University Press. 90–111. DOI: https://doi.org/10.1017/cbo9781139524711.006

Csapó Benő – Zsolnai Anikó (2011, szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diag-nosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Budapest: Nemzeti Tan-könyvkiadó.

Csapó Benő – Csépe Valéria (2012): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékelésé-hez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csépe Valéria (2006): Az olvasó agy. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csíkos Csaba (2006): Nemzetközi rendszerszintű felmérések tanulságai az olvasástaní-tás számára. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képeség fejlődése és fejlesztése. Buda-pest: Dinasztia Tankönyvkiadó, pp. 175–186.

Csíkos Csaba – Steklács János (2009): Olvasásmegértés időkorlát mellett : Egy meta-kognícióra alapozott fejlesztő kísérlet követő vizsgálatának eredményei. Iskolakultúra [online] 1. sz. 1–11. Elérhető: http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_1-11.pdf. [2022. 04. 29.]

Vigotszkij, Lev (1967): Gondolkodás és beszéd. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Flavell, John (1976). Metacognitive Aspects of Problem Solving. In: Resnick, L. B. (szerk.), The Nature of Intelligence. Hillsdale, Lawrence Erlbaum Associates.

DOI: https://10.1177/001316447703700141

Garbe, Christine – Holle, Carl (2010): ADORE – Teaching Struggling Adolescent Readers in European Countries. Key Elements of Good Practice. Frankfurt: Peter Lang. DOI: https://doi.org/10.1598/jaal.53.6.7

Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó

Gósy Mária (2008): A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia, 1(1) [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25. [2022. 04. 29.]

Grabe, William – Stoller, Fredericka (2011).: Teaching and Researching: Reading. Lon-don: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315726274

Johnson, Donald – Johnson, Roger (1984). Circles of Learning. Alexandria.

Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Budapest: Műszaki Kiadó.

Józsa Krisztián – Józsa Gabriella (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stra-tégiahasználat összefüggése. Magyar Pedagógia, 114(2), 67–89.

Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdé-sei. Magyar Pedagógia, 109(4), 365–397.

Józsa Krisztián – Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In: Csapó Benő és Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diag-nosztikus értékeléséhez. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 137–188.

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Budapest: Libri. 2009.

Kasik László (2007): A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Is-kolakultúra, 17(11–12), 21–37.

Kernya Róza (2008): Az anyanyelvi nevelés módszerei : Általános Iskola 1–4. osztály. Bu-dapest: Trezor Kiadó.

Kingstone, Alan (1976): Some Thoughts on Reading Comprehension. In: Hafner, L. (szerk.): Improving reading comprehension in secondary schools. New York: Macmillan. pp. 72–75.

Kirsch, Irwin. S. (2003): Measuring Literacyin IALS: A Construct-centered Approach. International Journal of Educational Research, 39. 181–190. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijer.2004.04.002

Meichenbaum, Donald (1981): A szociális kompetencia egy lehetséges elméleti modell-je. In: Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális kompetencia – társas viselkedés. Budapest: Gondo-lat Kiadó. pp. 95–119.

Molnár Edit Katalin (2006): Olvasási képesség és iskolai tanulás. In: Józsa Krisztián (szerk): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. pp. 43–60.

OECD (2018): Draft Analitical Frameworks. Paris: OECD Publishing. https://www.oecd.org/pisa/data/PISA-2018-draft-frameworks.pdf

Oxford, Rebecca (1990): Language Learning Strategies: What Every Teacher Should Know. Boston: Heinle–Heinle. DOI: https://doi.org/10.2307/3586958

PISA 2018. Összefoglaló Jelentés. [online] https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2018_v6.pdf [20222. 06. 23.]

Pilonieta, Paola – Medina, Adriana L. (2009): Reciprocal Teaching for the Primary Gra-des: "We Can Do It, Too!" The Reading Teacher, 63. DOI: https://doi.org/10.1598/rt.63.2.3

Pressley, Michael – Almasi, Janice (1992). Beyond Direct Explanation: Transactional Instruction of Reading Comprehension Strategies. Elementary School Journal, 92. DOI: https://doi.org/10.1080/1057356940100102

Rudy, Dennis (1989): The Effects of Metacognitive Strategies and Social Interaction upon Mathematics Learning : A Reciprocal Teaching Study. Chicago: Loyola University.

Schnotz, Wolfgang – Molnár Edit Katalin (2012): Az olvasás-szövegértés mérésének tár-sadalmi és kulturális aspektusai. In: Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi kere-tek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 87–136.

Szenczi Beáta (2010): Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok. Magyar Peda-gógia, 110(2), 119–147.

Steklács János (2010): Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.

Strauss, Sidney (2002): A tanítás mint természetes kogníció. Magyar Pedagógia, 102(4), 417–431.

Tóth Edit – Kasik László (2010): A szociális kompetencia főbb fejlesztési koncepciói és a pedagógusok szerepe a fejlesztésben. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): A szo-ciális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tan-könyvkiadó. pp. 78–97.

Molnár Gyöngyvér – Józsa Krisztián (2006): Az olvasási képesség értékelésnek tesztel-méleti megközelítései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fej-lesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. pp. 155–174.

Nagy József (2006): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Budapest: Dinasztia Tankönyvkiadó. 17–42.

Zsolnai Anikó (1994): A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei gyermekkorban. Magyar Pedagógia, 94(3–4), 293–302.

Zsolnai Anikó (2009): A szociális kompetencia kutatására és fejlesztésére szolgáló mo-dellek. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 78–97.

Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián (2002): A szociális készségek kritériumorientált fejlesz-tésének lehetőségei. Iskolakultúra, 12(4), 12–20.

Zsigmond István (2003): Az oktatástudomány kognitív forradalma. Új Pedagógiai Szem-le, 53(5), 3–15.

Downloads

Megjelent

2022-07-30

Hogyan kell idézni

Huszár-Samu, N., & Steklács, J. (2022). A reciprok tanítási módszer elemeinek jelentősége az olvasás–szövegértés tanítás eredményességének fejlesztésében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(1), 21–30. https://doi.org/10.33569/akk.2945

Folyóirat szám

Rovat

Olvasáskutatás