Kezdő és gyakorló fordítók explicitációs stratégiái a relevanciaelmélet alapján

Szerzők

  • Veresné Valentinyi Klára Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Idegen Nyelvi Tanszék https://orcid.org/0000-0002-5818-1129

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.2888

Kulcsszavak:

blattolói kompetenciák hiánya, explicitáció, ismétlés, magyarázat, parafrazálás, eltérő kulturális háttér

Absztrakt

A jelen cikkben bemutatunk egy kutatást, amelyben kezdő és gyakorló fordítók explicitációs stratégiát vizsgáltuk blattolt szövegekben. A kutatások szerint a fordított szövegek hosszabbak, mint a nem fordított és a párhuzamos szövegek. Ennek az az oka, hogy a fordítók explicitálnak, azaz kifejtik a szöveg rejtett, implicit üzenetét. Az explicitáció stratégiái a magyarázó betoldás, ismétlés, parafrazálás. Az explicitáció egyik oka, hogy az eltérő kulturális és szakmai háttérrel rendelkező célnyelvi olvasó nem minden esteben ismeri a forrásnyelvi szöveg hátterét, esetleg az nem egyértelmű már a forrásnyelvi szövegben sem, ezért azt a fordítónak ki kell fejtenie. A másik ok, hogy a fordítók biztonságra törekszenek, tehát még akkor is kifejtik az implicit tartalmat, ha arra nem lenne szükség. A kutatásban kezdő és gyakorló fordítók vettek részt, mivel azt feltételeztük, hogy mindkét csoport használ explicitációs stratégiát, illetve, hogy ugyanazokat az explicitációs stratégiákat használják, hiszen az explicitáció minden fordításra jellemző, függetlenül attól, hogy a fordító mennyire gyakorlott. Kutatási eredményeink alátámasztották a hipotéziseinket, azaz ugyanazok az explicitációs stratégiák jelentek meg a kezdő és a gyakorló fordítók által blattolt szövegekben. Megállapítottuk azonban, hogy a kezdő fordítóknál több volt az ismétlés, illetve a parafrazálás, ezeket a kezdők fordítói kompetenciáinak hiányával magyaráztuk.

Információk a szerzőről

Veresné Valentinyi Klára, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Idegen Nyelvi Tanszék

Dr. habil., PhD egyetemi docens
e-mail: veresne.valentinyi.klara@uni-mate.hu

Hivatkozások

Literature

Baker, M. (1992): In other words: A coursebook on Translation. London-New York: Routledge.

Blum-Kulka, S. (1986): Shifts of Cohesion and Cohernce in Translation. In: House, J. et.al. (eds.): Interlingual and intercultural communication: Discourse and cognition in translation and second language acquisition studies. Tübingen: Gunter Narr. 17-35.

Gutt, E. A. (1991): Translation and Relevance: Cognition and Context. Oxford: Basil Blackwell.

Heltai, P. (2003): Az explicitáció egyes kérdései angol-magyar szakfordításban. In: Feketéné Silye, M., szerk. Porta Lingua: Szaknyelvoktatásunk az EU kapujában. Debrecen, DE ATC. 2003, 173-198.

Heltai, P. (2005): Explicitation, Redundancy, Ellipsis and Translation. In: Károly, K. and Fóris, Á. (eds.) New Trends in Translation Studies. Budapest: Akadémiai Kiadó, 45-74.

Klaudy, K, (1993): On explicitation hypothesis. In: Klaudy, K., Kohn, J. (eds.) Transferre necesse est...Current issues of Translation Theory. In honour of Radó on his 80th birthday. Szombathely: Dániel Berzsenyi College.

Klaudy, K. (1998): Entry on Explicitation. In M. Baker (ed.): Encyclopedia of Translation Studies. London: Routledge. 80-85.

Klaudy, K. (1999): Az explicitációs hipotézisről. Fordítástudomány. I. évf. 2. szám. 5-21.

Klaudy, K., Károly, K. (2005): Implicitation in translation. Across Languages and Cultures. 6 (1). 13-28. ISSN 1585-1923

Pápai, V. (2004): Explicitation: A universal of translated text? In: Mauranen, A. and Kujamäki, P. eds) 2004. Translation Universals Do they exist? John Benjamins Publishing Company, Amsterdam/Philadelphia, 143-164.

Pym, A. (2005): Explaining explicitation. In: New Trends in Translation Studies. In Honour of Kinga Klaudy. Budapest: Akadémia Kiadóm 29-34.

Séguinot, C. (1985): Translating implicitation. In: Meta 30. 295- 298.

Séguinot, C. (1988): Pragmatics and Explicitation Hypothesis. TTR Traduction, Terminologie, Rèdaction. Vol. 1. no.2. 106-114.

Sperber, D., Wilson, D. (1986): Relevance: Communication and Cognition. Oxford: Basil Blackwell.

Veresné Valentinyi, K. (2006): Blattolás a fordító- és tolmácsképzésben. Pécs, Kiadatlan Doktori Értékezés.

Downloads

Megjelent

2022-09-30

Hogyan kell idézni

Veresné Valentinyi, K. (2022). Kezdő és gyakorló fordítók explicitációs stratégiái a relevanciaelmélet alapján. Acta Carolus Robertus, 12(1), 97–106. https://doi.org/10.33032/acr.2888