Gyula és térsége turisztikai jelentősége a 2020. évben meghatározott új desztinációs szerkezetben

Szerzők

  • Kis Fruzsina DE GTK Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet
  • Bagdi Róbert DE GTK, Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet https://orcid.org/0000-0002-3340-391X

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.2862

Kulcsszavak:

desztináció, turizmusfejlesztés, turisztikai térség

Absztrakt

A hazai turizmus irányítási és szervezeti rendszerét 2016-ban alapjaiban újították meg, amelynek számos új eleme volt. Ezek közül csak a 2016-2017 folyamán lehatárolásra került öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározását említjük meg, amelyek a hazai turizmusfejlesztés új, térbeli kereteit adták. 2020 őszén a desztinációs rendszert továbbfejlesztették, ami nemcsak az elnevezések felülvizsgálatát jelentette, de azt is, hogy tizenegy turisztikai térséget határoztak meg, úgy, hogy a korábbi öt mellé hat újat jelöltek ki. Az új térségek közül a Gyula és térsége turisztikai térség áll a legkevesebb, mindössze két településből (Gyula és Békéscsaba). A desztinációs kijelölést a 2019-ben realizált 613 ezer vendégéjszaka mindenképpen indokolta, amiből 520 ezer volt a belföldi vendéghez köthető. Tanulmányunkban a turisztikai térség legfontosabb attrakciót és az azokról alkotott véleményt próbáljuk meg meghatározni, a Gyulára érkezett vendégek kérdőív általi megkérdezése alapján. A Gyulai Vár, a Várfürdő és az Almásy-kastély bizonyult a legnépszerűbbnek Gyulán, de a Százéves Cukrászda ismertsége is magas volt (a válaszadók háromnegyede említette). A megkérdezettek 57,7%-a legalább kettő okot megjelölt, ami miatt felkereste a térséget. A válaszadók 35,2%-a pedig már legalább háromszor tekintette meg a gyulai vár kiállításait.

Szerző életrajzok

Kis Fruzsina, DE GTK Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet

Turizmus-vendéglátás szak, 3. évfolyam
kisfruzsi10@hotmail.com

Bagdi Róbert, DE GTK, Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet

főiskolai docens
levelező szerző
bagdi.robert@econ.unideb.hu

Hivatkozások

Szerző nélkül (2015): A 10 legnépszerűbb termálfürdős település 2014-ben. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: https://termalonline.hu/termal-hirek/10-legnepszerubb-termalfurdos-telepules-2014-ben

Aubert, A. – Barcza, A. – Gonda, T. – Horváth, Z. – Pálfi, A. (2017): Paradigmaváltás(ok) a magyarországi turisztikai desztinációk fejlesztésében és menedzselésében. Turizmus Bulletin, 17(1–2), 15–25. DOI: https://doi.org/10.14267/TURBULL.2017v17n1-2.2

Béres-Virág, Á. – Vinogradov, Sz. (2018): A turizmus területi egyenlőségei. In: Dinya, L. – Baranyi, A. (szerk.): XVI. Nemzetközi Tudományos Napok. „Fenntarthatósági kihívások és válaszok”. Gyöngyös: Eszterházy Károly Egyetem, pp. 377–384.

Bujdosó, Z. – Dávid, L. – Varga, D. – Zhakupov, A. – Gyurkó, Á. – Pénzes, J. (2015): Tourism Development and Cross-Border Cooperation in the Hungarian-Romanian Border Region. Geojurnal of Tourism and Geosites, 16(2), 153–163.

Bujdosó, Z. – Pénzes, J. (2012): The spatial aspects and distribution of the touristic development resources in the border microregions of Hungary. In: Pénzes, J. – Radics, Zs. (Ed.) Roma Population on the Peripheries of the Visegrad Countries: Spatial Trends and Social Challenges. Debrecen: Didakt, pp. 226–239.

Bujdosó, Z. (2016): A turizmus és a területfejlesztés kapcsolatrendszere Magyarországon In: Kókai, S (szerk.) A változó világ XXI. századi kihívásai : tanulmánykötet Prof. Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár 70. születésnapja tiszteletére Nyíregyháza, Magyarország : Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézet, pp. 63-76.

Csizmadia, N. (2001): Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere - A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései. Turizmus Bulletin, 5(3), 95–110.

Dávid, Lóránt ; Tóth, Géza ; Bujdosó, Zoltán ; Herneczky, Andrea (2007): A turizmus és a regionális versenyképesség kapcsolatának mutatói a Mátravidék példáján keresztül Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek 4(1), 3-20.

Dávid, L. – Kovács, T. – Tóth, G. – Bujdosó, Z, – Patkós, Cs. (2010): A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar, I. (szerk..): A terület- és településfejlesztés alapjai II. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, pp. 447–468.

Gyulai Hírlap (2021): Gyula város komplex turisztikai fejlesztése. Gyulai Hírlap, 2021. augusztus 24. Letöltés dátuma: 2022. 03. 30. forrás: https://www.gyulaihirlap.hu/139890-gyula-varos-komplex-turisztikai-fejlesztese

Szerző nélkül (év nélkül): Gyulai Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet: Letöltés ideje: 2022. 3. 30. forrás: https://www.visitgyula.com/szakmai-oldalak/gyulai-turisztikai-desztinacio-menedzsment-szervezet

Komoróczki Alíz (2018): (Gyula Turisztikai Nonprofit Kft.) 2019. évi marketingterv. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. https://www.visitgyula.com/files/3115/4710/4020/TurisztikaiNkft_2019.evi_marketingterv.pdf

Szerző nélkül (2020): Gyógyhelyek Magyarországon. Termál Online honlapja. Letöltés ideje: 20222. 03. 30. forrás: https://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyhelyek-magyarorszagon-lista-es-terkep

HONifo Üzletviteli Tanácsadó Kft. (2021): Gyula város desztinációfejlesztési stratégiája 2021–2025. Gyula honalpja. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. http://www.gyula.hu/download.fcgi/12627_0_1_DFS_Gyula_2021_2025_final.pdf

Szerző nélkül (2018): Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba? Turizmus Online honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás:http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/viharos_fejlodes_bekesben

Kiss, J. P. – Bajmóczy, P (2001): Városi funkciójú központok és vonzáskörzeteik az Alföldön. Tér és társadalom, 15(1), 65–89. DOI: https://doi.org/10.17649/tet.15.1.788.

Kovács, Cs. – Bajmóczy, P. (2001): Magyarország határmenti területeinek vizsgálata a keleti és a délkeleti határon. In: Dormány, G. – Kovács, F. – Péti, M. – Rakonczai, J. (szerk.): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Magyar Földrajzi Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, pp. 1-14.

Köbli Ádám (2018): Nemzetközi jelentőségű fürdővárosaink komplex fejlesztési lehetőségei a fenntarthatóság jegyében. [PhD-értekezés] Pécs: PTE Földtudományok Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2022. 03. 25. forrás: http://foldrajz.ttk.pte.hu/files/doktori-iskola/nv/disszertacio/KOBLI_Nyilvanos.pdf

Szerző nélkül (2012): Magyarország leglátogatottabb települései 2011-ben. Turizmus Online honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: http://turizmusonline.hu/cikk/magyarorszag_leglatogatottabb_telepulesei_2011_ben

Michalkó, G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Budapest–Pécs: Dialóg–Campus.

Nagy, G. (2011): Gyula – város a határon. A központi funkciók átnyúló hatása. Tér és Társadalom, 25(4), 127–147. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.25.4.1885.

Pénzes, J. (2013): The dimensions of peripheral areas and their restructuring in Central Europe. Hungarian Geographical Bulletin, 62(4), 373–386.

Pénzes, J.(2014): Periférikus térségek lehatárolása – dilemmák és lehetőségek. Debrecen: Didakt.

Probáld Ákos (2021): Top 30 hazai turisztikai település 2020-ban: átrendeződött a rangsor. Letöltés ideje: 2022. 03. 25. forrás: https://turizmus.com/desztinaciok/top-30-hazai-turisztikai-telepules-2020-ban-1173913

Radics, Zs. – Pénzes, J. – Molnár, E. (2011): The spatial aspects of the resource-allocation of the Regional Operational Programmes’ development resources. In: Kozma, G. (Ed.): New Results of Cross-Border Co-Operation. Debrecen: Didakt, pp. 119-126.

Szabó Zoltán (2015): A gyógyvízre alapozott fürdőváros-fejlesztések lehetőségei. [PhD-értekezés] Kaposvári Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2022. 03. 25. http://gtk.ke.hu/tartalom/doktori/szabo-zoltan-ertekezes.pdf

Szűcs, M. (2005): A magyarországi gyógyfürdők versenyképessége – Egy magyar és egy osztrák létesítmény összehasonlító elemzése. Turizmus Bulletin, 9 (3), 42–48.

Szerző nélkül (2022): Gyula és térsége turisztikai térség. Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja. Letöltés ideje: 2022. 05. 04. https://mtu.gov.hu/cikkek/gyula-es-tersege-turisztikai-terseg-1925

Vajda, R. – Vadas, V. (1990): Magyarország gyógyidegenforgalma I-II. Budapest: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat

Szerző nélkül (évszám nélkül): Várfürdő története. Gyulai várfürdő honlapja. Letöltés ideje: 2022. 03. 30. forrás: https://varfurdo.hu/gyulai-varfurdo-tortenet-m222

Downloads

Megjelent

2022-07-31

Hogyan kell idézni

Kis, F., & Bagdi, R. (2022). Gyula és térsége turisztikai jelentősége a 2020. évben meghatározott új desztinációs szerkezetben. Acta Carolus Robertus, 12(1), 39–52. https://doi.org/10.33032/acr.2862