http://journal.ke.hu/index.php/aak/issue/feed Acta Agraria Kaposváriensis 2019-01-09T07:01:27+00:00 Dr. Hancz Csaba hancz.csaba@ke.hu Open Journal Systems <p>Az Acta Agraria Kaposváriensis évente több alkalommal megjelenő tudományos folyóirat, amely eredeti tudományos közleményeket, kutatási eredményeket, kritikai összefoglalókat (review), könyvismertetőket, konferenciákról szóló ismertetéseket és különszámként teljes konferenciaanyagokat közöl a mezőgazdasággal kapcsolatos alap- és alkalmazott tudomány-területekről.</p> http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2272 Effect of ambient temperature and restricted feeding on the production of rabbit does and their kits 2019-01-09T07:01:27+00:00 Zsolt Szendrő szendro.zsolt@ke.hu Zoltán Papp na@na.na Károly Kustos na@na.na <p>Thirty-six lactating New Zealand White rabbit does were divided into 6 groups according to ambient temperature and feed intake. The does were kept at 20 °C during pregnancy and at kindling, then they were put into climatic chambers at temperatures of 5, 15, 23 or 30 °C. One part of the does were fed <em>ad libitum</em> (5A, 15A, 23A and 30A), two other groups were housed at 15 °C, but they received the same amount of pellet as the does' intake at 23 °C or 30 °C (15/23R and 15/30R). The litter sizes were equalized to seven. The weight of does, milk production, feed intake and water intake were recorded daily. Heat stress reduced milk yield (148, 152, 150 and 106 g/day), feed intake (287, 279, 260 and 179 g/day) and water intake (497, 512, 526 and 428 g/day), but increased the water/feed ratio (1.73, 1.84, 2.02 and 2.39) in the groups of 5A, 15A, 23A and 30A, respectively. Body weight of does decreased at 23 °C and 30 °C by 5.6% and 8.5%, respectively, compared to 15 °C. Comparing the groups of rabbits kept at 23 °C and 30 °C fed <em>ad libitum</em> (23A and 30A) and the data obtained for groups of 15/23R and 15/30R it was observed that the milk yield decreased by 8.0% and 2.5%, water intake increased by 8.6 and 13.3%, and the feed/water ratio was higher by 0.18 and 0.18, respectively. The effect of heat stress was less significant on kits than on does. It can be concluded that the high ambient temperature mainly affected the milk production through the reduction of feed intake.</p> 2018-12-20T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2283 Replacing fish meal with alternative protein sources in common carp’s feed 2019-01-09T07:01:27+00:00 Abidemi Adekoya na@na.na Maridell Porcadilla na@na.na Dániel Varga varga.daniel@ke.hu Balázs Kucska kucska.balazs@ke.hu <p>The objective of this study was to investigate the effect of PL68 and soybean meal as alternative protein sources in the diet of common carp (Cyprinus carpio L.). The experiment lasted for four weeks. There was a significant difference (p&lt;0.05) in the final weight and HSI between treatments. There were no significant differences for feed conversion ratio, specific growth rate, condition factor, and fillet weight between groups. The flesh color parameters, pH values and water losses (dripping loss, thawing loss, and cooking loss) did not show any significant differences between the three dietary treatments. In conclusion the result of this study showed that PL68 and soybean meal can partially replace fishmeal in common carp’s diet without any adverse effect on growth but further research is needed to evaluate the effect of different inclusion levels of PL68.</p> 2018-12-20T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2271 Tebukonazol hatóanyag-tartalmú gombaölő szer és ólom-acetát együttes hatásának teratológiai vizsgálata házi-tyúk embriókban 2019-01-09T07:01:27+00:00 Géza Szemerédy na@na.na Éva Kormos na@na.na Gergő Somody na@na.na István Buda na@na.na Rita Szabó na@na.na József Lehel na@na.na Péter Budai na@na.na <p>Vizsgálatunk arra irányult, hogy a növényvédelemben széles körben alkalmazott tebukonazol hatóanyagú MYSTIC 250 EC gombaölő szer és egy környezetszennyező nehézfém, az ólom-acetát egyedi és együttes méreghatását tanulmányozzuk házityúk-embriókban. A toxikológiai vizsgálat során kísérleti anyagként 0,01%-os ólom-acetát oldatot, valamint a MYSTIC 250 EC (250 g/l tebukonazol) 0,1%-os, a forgalmazó által ajánlott emulzióját alkalmaztuk. A bemerítéses kezelést a keltetés megkezdése előtt, míg a tojások feldolgozását a várható kelés előtt 2 nappal, a keltetés 19. napján végeztük el. A kórbonctani vizsgálat során lemértük az embriók testtömegét, feljegyeztük az elhalások számát, továbbá rögzítettük a makroszkópos fejlődési rendellenességeket. Statisztikai értékelésnél az élő embriók testtömegeinek összehasonlításához egytényezős varianciaanalízist (One-way ANOVA), az elhalások és a fejlődési rendellenességek számának elemzéséhez Fischer-féle egzakt tesztet alkalmaztunk.&nbsp; A vizsgálati anyagokkal elvégzett egyedi és együttes kezelések eredményeként a kezelt csoportokban az embriók testtömeg értékei szignifikánsan kisebbek voltak a kontroll csoporthoz viszonyítva. Az egyedi és együttes kezelések következtében jelentkező embrióletalitás - a fungiciddel egyedileg kezelt csoport kivételével - szignifikánsan emelkedett a kontroll csoporthoz képest. A fejlődési rendellenességek sporadikusan fordultak elő a kezelt csoportokban, teratogén hatás nem volt igazolható. Kísérletünkben felhasznált 0,01%-os ólom-acetát oldat és MYSTIC 250 EC fungicid 0,1%-os emulziójának egyedi méreghatása toxikus volt a tojásban fejlődő házityúk-embriókra nézve. A kísérleti anyagok együttes alkalmazása során az embriótoxikus dózisú ólom-acetát mellett a növényvédelmi gyakorlatban felhasznált MYSTIC 250 EC gombaölő szeres kezelés fokozta az embriótoxicitást, a toxikus interakció additív jellegű volt.</p> 2018-12-20T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2273 Mikotoxinok hatása az életminőségünkre 2019-01-09T07:01:27+00:00 Melinda Kovács kovacs.melinda@ke.hu <p>A közlemény az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB) éves közgyűlésén (Pécs, 2018. február 22.) elhangzott tudományos előadás anyaga. Az élelmiszer eredetű megbetegedéseknek évente kb. 420&nbsp;000 halálos áldozata van, a megbetegedések gazdasági hatása is jelentős, kb. 33 millió egészséges életév veszteséget (Disability-Adjusted Life Year, DALYs) okoz. A mikotoxinok a penészgombák szekunder anyagcsere termékei, természetes környezetszennyező anyagok, amelyeket ma még nem lehet kiiktatni az élelmiszerláncból. A közlemény adatokat mutat be takarmányok mikotoxin szennyezettségére vonatkozón, ismerteti a mikotoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatát. Példákat szolgáltat európai országok lakosságának mikotoxin expozíciójára, vizeletmintákban biomarkerek mérése alapján. Kiemeli a multitoxikus hatások jelentőségét, az egyes mikotoxinok interakciójának bonyolultságát. A multitoxikus hatások, a módosított és kötött (maszkolt), valamint az ún. emerging mikotoxinok együttes szennyezése szükségessé teszi a folyamatos monitorozást és a határértékek időszaki felülvizsgálatát.</p> 2018-12-20T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2278 A pre- és probiotikumok használatának szabályozása az Európai Unióban és a világ más országaiban 2019-01-09T07:01:27+00:00 Szandra Tóth toth.szandra@ke.hu <p>Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (<em>Pineiro és Ben Embarek</em>, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalma. Ez a rendelet az, amely első ízben foglalkozik a mikroorganizmusok, mint élelmiszeralkotók élelmiszerláncba kerülésével. A pre- és probiotikumok a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuknak köszönhetően jelen vannak az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt, így a két terület szabályozása sok esetben összeolvad. Erre jó példa a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyaránt rendelkezik az élelmiszerellátásról, takarmányozásról, ezek biztonsági feltételeiről valamint humán és állategészségügyi aspektusokról. Az élelmiszerbiztonság a világ minden országában fontos tényező. Minden ország rendelkezik olyan hatósággal, amelynek feladata az ide vonatkozó szabályok megteremtése, betartatása, felülvizsgálata. Az EU-ban az EFSA által hozott rendeletek, az USA-ban a GRAS minősítés, Japánban a FOSHU kategóriára vonatkozó rendelkezések, míg Kanadában az élelmiszereket érintő biztonsági értékelési rendszer. Az International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) pedig egy olyan nemzetközi tudományos társaság, amely segít a pre- és probiotikumok használatára vonatkozó tudományos szakvélemények megalkotásában. Jelen áttekintés segít bepillantást nyerni az EU és más országok élelmiszer- és takarmányjogi szabályozásának rendszerébe és azok kialakulásába.</p> 2018-12-20T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement##