http://journal.ke.hu/index.php/aak/issue/feed Acta Agraria Kaposváriensis 2018-08-28T11:16:32+00:00 Dr. Hancz Csaba hancz.csaba@ke.hu Open Journal Systems <p>Az Acta Agraria Kaposváriensis évente több alkalommal megjelenő tudományos folyóirat, amely eredeti tudományos közleményeket, kutatási eredményeket, kritikai összefoglalókat (review), könyvismertetőket, konferenciákról szóló ismertetéseket és különszámként teljes konferenciaanyagokat közöl a mezőgazdasággal kapcsolatos alap- és alkalmazott tudomány-területekről.</p> http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2141 Measuring fish metabolism – science and practice of development in fish feeding: A review 2018-08-28T11:15:36+00:00 Csaba Hancz na@na.na Dániel Varga na@na.na <p>Since costs related to feeding comprise determining part of production costs in aquaculture, as in any other branch of animal production, innumerable studies aimed to give information about the feed utilization were done also for fish. The great majority of literature discusses only the simplest indicators as feed conversion ratio (FCR), feed efficiency ratio (FER), protein efficiency ratio (PER) and productive protein value (PPV). One of the key research areas however that made possible the impressive growth of aquaculture in the last decades certainly was the extensive development of feeds based on sophisticated knowledge of nutrient requirements of more and more fish species. The main goal of this literature review was to focus on digestibility of nutrients, its measurement methods and to survey the main directions of contemporary research activity in this field.<br>In conclusion, determination of apparent digestibility coefficients (ADC) became an everyday practice of experimental methodology in fish nutrition studies, although there are no standardized methods, neither in marker use nor in feces collection, just to mention two from the most crucial questions. Testing and evaluating new alternative protein and energy sources to minimalize the use of fishmeal (FM) and fish oil (FO) needed to develop the requirement at ration level (RRL) method to determine adequate daily ration and also the diet replacement method (DRM) and ingredient replacement method (IRM) for ingredient inclusion in studies on digestibility. Metabolomics and nutrigenomics offer new ways of approximation in areas of primary importance in the future development of aquaculture.</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2142 Effects of different European catfish feeds on production parameters and water quality in limnocorrals 2018-08-28T11:15:49+00:00 Zoltán Nagy na@na.na Máté Havasi na@na.na Dénes Gál na@na.na Csaba Hancz na@na.na <div>Fishmeal replacement in diets for intensive aquaculture has become a high priority area for the global aquaculture industry. In this study, a 95 day long experiment was carried out between June and September with one-year-old European catfish (Silurus glanis) (72.7 ± 1.3 g initial weight). The fish were fed with 6 isocaloric and isoproteic (35% CP) feeds in three replications. Feeds differed according to the main protein source as follows: fish meal (FM), meat meal (AP), corn (SC), wheat (SW), wheat treated with Axtra XB xilanase (SW-A), wheat treated with Belfeed B 1100 MP xilanase (SW-B). FM diet was regarded as the control. The mean body weight rose from 72.7 ± 1.3 g to 325.9 ± 14.2 g. The mean body weights of AP and FM groups differed significantly from the SW, SW-A and SW-B groups. The SGR range was significantly higher in the AP and FM diets. The feed conversion ratio of AP group did not differ from the FM group significantly. Significant differences were found among the water quality parameters in case of total suspended solids (TSS). Significant differences were also found among FM, AP and SW-A treatments in the Kjeldahl-N content of the sediment at the end of the experiment. According to the results processed animal protein is a suitable alternative instead of fish meal. Enzymatic supplementations have not been as useful as expected. Its reason needs further investigation.</div> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2143 Intakt tyúktojás alkotóinak becsülhetősége komputer tomográffal a képfelvételezéshez használt vizsgálati paraméterek, valamint az egyszerre vizsgált tojások számának függvényében – metodikai értékelés 2018-02-15T09:26:53+00:00 Gábor Milisits na@na.na Tamás Donkó na@na.na Miklós Emri na@na.na György Kovács na@na.na Eszter Szentirmai na@na.na Gábor Bajzik na@na.na Zoltán Sütő na@na.na <p>Kísérletünkben 120 tyúktojás CT vizsgálatát végeztük el különböző műszaki beállítások (eltérő áramerősség és csőfeszültség), valamint különböző elrendezések (tojástartó, tojástálca) mellett, az egyes tojásalkotók (tojásfehérje, tojássárgája, tojáshéj) minél pontosabb, feltörés nélküli meghatározhatósága érdekében. A kísérleti tojások mindegyikéről 18 felvételsorozat készült (kétféle elrendezés, kilencféle műszaki beállítás) teljes átfedéssel és 3 mm-es szeletvastagság alkalmazásával, egy Siemens Somatom Emotion 6 típusú CT készülékkel. Az elkészült felvételek értékeléséhez egy fejlesztés alatt álló szoftvert használtunk, amely a tojások szétválogatását és automatikus sorszámozását követően, meghatározta az egyes tojások fehérjéjének, sárgájának és héjának térfogatát, majd kiszámította azoknak a teljes tojás térfogatához viszonyított arányát. A CT vizsgálatot követően a tojásokat feltörtük, az egyes tojásalkotók (sárgája, fehérje és héj) súlyát megmértük, majd azoknak a teljes tojás súlyához viszonyított arányát kiszámítottuk. A feltört tojások egyes alkotóinak a teljes tojás súlyához viszonyított aránya és a CT felvételek alapján kalkulált térfogat arányuk közötti összefüggést Pearson féle korrelációszámítással határoztuk meg. A képfelvételezéshez használt vizsgálati paramétereknek (áramerősség és csőfeszültség), valamint az egyszerre vizsgált tojások számának az összefüggések szorosságára gyakorolt hatását többtényezős variancianalízissel elemeztük. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a tojások tojástartóban, kettesével történő vizsgálata statisztikailag igazolhatóan kedvezőbb eredményeket szolgáltatott, mint a tojások tojástálcán, ötösével történő vizsgálata. A korrelációs együtthatók alakulásában a képfelvételezéshez használt különböző vizsgálati paraméterek egyik tojásalkotó esetében sem eredményeztek szakmailag figyelemre méltó eltéréseket.</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2144 Situation of benzimidazole resistance in Haemonchus contortus in southwestern Hungary 2018-08-28T11:16:16+00:00 Gábor Nagy na@na.na Ágnes Csivincsik na@na.na László Sugár na@na.na Attila Zsolnai na@na.na <p>Among the gastrointestinal nematodes of small ruminants Haemonchus contortus has almost the most overwhelming importance. This abomasal bloodsucking parasite has been presented all over the world, and it causes enormous economic and health problems in the sheep sector. A total of 189 adult male H. contortus worms were collected from sheep, bred southwestern Transdanubian region of Hungary, for monitoring whether the long-term usage of benzimidazoles could affect their effectiveness. The summarised allele frequencies, analyzed by RFLP-PCR, were 36.24% and 63.76% in case of susceptible and resistant ones, respectively. The proportion of homozygous susceptible (23.28%) and heterozygous (25.93%) worms were similar and the portion of homozygous resistant was about twice as much (50.79%). The correlation was pronouncedly significant between resistance allele frequency and the usage of benzimidazoles. According to our results, it seems the BZ resistance has appeared and extended within Haemonchus contortus in Hungarian sheep flocks.</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2145 Egyes húskészítményekkel szemben támasztott modern kori elvárásaink és a funkcionális termékek fejlesztésének legújabb irányvonalai – irodalmi áttekintés (review) 2018-02-15T09:55:32+00:00 Viola Szabó na@na.na György Bázár na@na.na Gabriella Andrássyné Baka na@na.na <p>Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2015-ben kiadott, szakmai köröket is megosztó tanulmányában a feldolgozott húsipari termékeket – köztük a kolbászféléket –, a fokozott egészségügyi kockázatot hordozó élelmiszerekhez sorolta, ezért a legújabb táplálkozási ajánlásaiban a húsfogyasztás további korlátozására intett. A szerzők célja sorra venni számos összetevőt, elsősorban feldolgozott húsipari termékek (szárazkolbászok) esetében, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a vörös hús és annak feldolgozott termékei a fokozott egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek körébe kerültek. A szárazkolbászok összetételét magas zsírtartalom, ezen belül a telített zsírsavak nagy aránya, magas sótartalom, valamint a tartósítás során alkalmazott kémiai anyagok (nitritek, nitrátok, füstvegyületek) nem elhanyagolható mennyisége jellemzi. A feldolgozott irodalom alapján a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ezen összetevők mennyiségének csökkentése bizonyos mértékig lehetséges a termék érzékszervi minőségének, valamint mikrobiológiai stabilitásának megtartása mellett. A funkcionalitás növelésének lehetősége olyan probiotikus mikrobatörzsek hozzáadása a termékhez, amelyek az emberi szervezetre jótékony hatást gyakorolnak. A húsipari termékek gyártási technológiája a probiotikumok életképességét negatívan befolyásolja. Számos kutatás foglalkozik a mikroorganizmusok túlélési arányának növelési lehetőségeivel. A problémára megoldást jelenthet prebiotikumok egyidejű alkalmazása, valamint a probiotikumok mikrokapszulázása. Ezen irányok jelentik napjaink legnagyobb kihívásait a funkcionális tulajdonságokkal rendelkező feldolgozott húsipari termékek fejlesztésében.</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2146 Organoleptic quality of reduced fat turkey sausage using pea fiber or potato starch additives 2018-08-28T11:16:32+00:00 Éva Vargáné Visi na@na.na Botagoz Toxanbayeva na@na.na Gabriella Andrássyné Baka na@na.na Róbert Romvári na@na.na <p>Reduced fat Bologna-type turkey sausages were manufactured and the effects of pea fiber or potato starch based fat replacers on organoleptic characteristics were evaluated. Fat was partially (25, 50 or 75 %) replaced with potato starch or pea fiber resulting 16-17%, 31-33% and 45-50% decrease in gross energy content, respectively. Differences in measured color values were small, being undetectable by assessors. Reduced fat sausages containing medium or high levels of potato starch (3.9%, 5.8%) or high level of pea fiber (1.8%) were perceived less salty than control and scores of saltiness were in line with that of juiciness. Organoleptic properties of sausages with low and medium levels of pea fiber (0.6, 1.2%) and potato starch (1.9%) were similar than that of full fat sausage.</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement## http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/2147 A hazai kommunális hulladékba kerülő étkezési burgonya egyes gazdasági hatásainak elemzése 2018-02-15T10:03:27+00:00 Klára Hubert na@na.na István Szűcs na@na.na <p>A mai felgyorsult világban, ahol mintegy 792 millió ember éhezik (FAO, 2016a), és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszerveszteség, illetve élelmiszerpazarlás megelőzésének és csökkentésének témája.&nbsp;<br>Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek „szemétbe dobása”, mely nemzetgazdasági szinten mindenképpen hatékonyság-veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszerhulladékot említ a FAO egyik 2011. évi tanulmánya, addig hazánkban mintegy 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magába foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület (2015a) által közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszerhulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna.<br>Célkitűzéseinknek megfelelően a „kidobott” burgonya és burgonyából készült élelmiszerek mennyiségéhez hozzárendeltük azokat az inputokat, - naturáliákban és pénzértékben kifejezve - amelyek a mezőgazdasági termelés során felmerültek. Ezzel a módszerrel azt szeretnénk tudatosítani a fogyasztókban, hogy az általuk „kidobott” végtermékekkel – jelen esetben az étkezési burgonyával - mennyi erőforrást (földterületet, vizet, műtrágyát, növényvédőszert, vetőgumót és gázolajat) kötnek le, illetve használnak el feleslegesen az agráriumban.&nbsp;<br>Amennyiben a háztartások a fogyasztásra szánt étkezési burgonya 10%-át elpazarolják, azzal együtt mintegy 2 917 millió Ft-nak megfelelő „pénzt dobnak ki az ablakon” teljesen feleslegesen.&nbsp;<br>Kalkulációink szerint az étkezési burgonya 10%-os kommunális hulladékba kerülésével mintegy 814 hektár földterület lekötése bizonyul indokolatlannak. Az étkezési burgonya 10%-os pazarlásával a feleslegesen lekötött erőforrások pénzértéke a kalkulációink szerint mindösszesen 855 millió Ft. Ebből a lekötött víz 332 millió Ft (39%); a lekötött vetőgumó 316 millió Ft (37%); a lekötött műtrágya 134 millió Ft (15%); a lekötött növényvédőszer 40 millió Ft (5%) és a lekötött gázolaj pénzértéke 33 millió Ft (4%).</p> 2018-02-15T00:00:00+00:00 ##submission.copyrightStatement##