Az elhullások okainak vizsgálata tisztavonalú, nem csőrkurtított tojótyúk állományokban, különös tekintettel az agresszióra

  • Zomborszky Zoltán Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Élettani, Biokémiai és Állategészségügyi Intézet
  • Milisits Gábor Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar
  • Budai Zoltán Bábolna TETRA Kft.
  • Szász Sándor
  • Pőcze Olga Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
  • Ujvári Jolán Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
  • Farkas Péter Tamás Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
  • Garamvölgyi Erik Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
  • Horn Péter Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
  • Sütő Zoltán Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Intézet
Kulcsszavak: tyúk, jérce, tollcsipkedés, agresszió, kannibalizmus

Absztrakt

A szerzők a vizsgálatukat 1508 Rhode Island Red (RIR) és 1820 Rhode Island White (RIW) nem csőrkurtított naposjércével kezdték meg, melyek 58 RIR és 70 RIW pedigré kakastól származtak. Mind a 128 kakastól 26 utódot (jércét) állítottak kísérletbe. A jércék 18 hetes életkorig tartó nevelése zárt épületben, mélyalmos fülkékben történt, majd ezt követően áttelepítették őket a tojóházba, ahol 72 hetes életkorig háromféle tartásmódban (berendezett ketrec, alternatív fülke és hagyományos ketrec) termeltették őket. A nevelés és a tojástermelés időszaka alatt napi rendszerességgel regisztrálták az elhullott állatok számát és az elhullások okát. Az eredmények alapján megállapították, hogy a nevelési időszak alatti leggyakoribb elhullási ok az eléhezés volt, ami az összes elhullás közel 36%-áért volt felelős. Emellett még az agresszió okozta kiesés volt jelentős arányban (28,3%) megfigyelhető. A jércék típusától (RIR vagy RIW) függően különbségeket lehetett megfigyelni az egyes elhullási okok előfordulási gyakoriságában. Például, amíg a vizenyő és a ferde csőr miatti kiesés csak a Vörös Rhode jércéknél, addig a technológiai sérülés és az agresszió okozta elhullás csak a Fehér Rhode jércéknél fordult elő a nevelés során. A tojástermelési időszak alatt a leggyakoribb elhullási ok az agresszió volt. Az agresszióra visszavezethető elhullás az alternatív fülkékben fordult elő a legkisebb mértékben. Mindkét vizsgált típusban találtak olyan kakasokat, amelyek utódai kizárólag agresszivitásra visszavezethető okból estek ki a termelésből, de olyanokat is, amelyek utódai között egyáltalán nem fordult elő agresszivitásra visszavezethető elhullás. Ezeknek a kakasoknak az aránya szignifikáns (P<0,05) eltérést mutatott a két vizsgált típus között. Ezek a vizsgálati eredmények azt igazolják, hogy a genetikai háttérnek jelentős hatása van az agresszivitásból eredő elhullások arányának alakulására a nem csőrkurtított tojótyúk állományokban.

Megjelent
2020-07-30
Hogyan kell idézni
Zomborszky, Z., Gábor, M., Budai, Z., Szász, S., Pőcze, O., Ujvári, J., Farkas, T. P., Garamvölgyi, E., Horn, P., & Sütő, Z. (2020). Az elhullások okainak vizsgálata tisztavonalú, nem csőrkurtított tojótyúk állományokban, különös tekintettel az agresszióra. Acta Agraria Kaposváriensis, 24(1), 67-79. https://doi.org/10.31914/aak.2428
Rovat
Állategészségügy