A házinyulak nagyüzemi tartásának minimális állatvédelmi követelményei – a WRSA Magyar Tagozatának ajánlása

  • Zsolt Szendrő
Kulcsszavak: nyúl, tartástechnológia, állatjólét, ajánlás

Absztrakt

Az európai fogyasztók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az állatok jóllétére. Az elvárások megfogalmazásában jelentős szerepe van az állatvédő mozgalmaknak, amelyek egy része szakmai ismeretek, mások viszont érzelmi benyomások alapján fogalmazzák meg véleményüket. Sajnos ritkán jutnak el a kutatási eredmények a kereskedőkhöz és fogyasztókhoz, az állatvédők viszont nagyon eredményesen gyakorolnak nyomást a kereskedelemre, a politikusokra, és végül a fogyasztók választását is hatékonyan befolyásolják.

Ugyanakkor az állatjólléti előírásoknak kutatási eredményeken kellene alapulniuk, valóban az állatok jóllétét kellene szolgálniuk, figyelemmel a termelőre és a fogyasztói árakra is. A nyulak védelmére vonatkozó minimális követelményekről szóló, az Európai Parlament 2017. március 14-i állásfoglalásban (2016/2077 (INI)) rámutattak arra, hogy „számos szempont mérlegelésével egyensúlyt kell tartani, figyelemmel az állatok jóllétére és egészségére, a gazdálkodók pénzügyi helyzetére és munkakörülményekre, a termelés fenntarthatóságára, a környezeti hatásra és a fogyasztóvédelmre, továbbá a fogyasztók megfizethető, jó minőségű nyúlhús iránti igényére”.

A házinyulak tartásával és jóllétével kapcsolatban számos tudományos cikk, irodalmi összefoglaló és tanulmány jelent meg (EFSA, 2005; Hoy és mtsai, 2006; Trocino és Xiccato, 2006; Verga és mtsai, 2009; Szendrő és Dalle Zotte, 2011; Szendrő és McNitt, 2012; Szendrő és mtsai, 2016; Hoy és Matics, 2016; González-Mariscal és mtsai, 2017; Turner és mtsai, 2017; Szendrő és mtsai, 2019).

A fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében az Európai Unió Tanácsa (EU Tanácsa) irányelveket adott ki a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (Council Directive 98/58/EC of 20 July 1998), a tojótyúkok, (Council Directive 1999/74/EC of 19 July 199), a hústermelés céljából tartott csirkék (Council Directive 2007/43/EC of 28 June 2007), a borjak (Council Directive 2008/119/EC of 18 December 2008), valamint a sertések védelmére vonatkozó minimális követelményekről (Council Directive 2008/120/EC of 18 December 2008). Az EU Tanácsa azonban még nem tett közzé semmilyen előírást a tenyésztett nyulak védelméről.

Jelen cikk célja, hogy tudományos eredményekre alapozva foglalja össze a házinyulak nagyüzemi tartásának minimális követelményeit. Nemcsak a követelményeket írjuk le, hanem ahol van, röviden összefoglaljuk az adott terület irodalmi eredményeit, vagyis a javaslatok magyarázatát is.

A minimális követelmények „A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól” szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletre, illetve annak módosított változataira (20/2002. (III. 14.) FVM rendelet, 72/2004. (IV. 29.) FVM rendelet, 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet) épülnek. Ugynakkor független a sokkal szigorúbb állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelettől.

Megjelent
2019-06-07
Hogyan kell idézni
Szendrő, Z. (2019). A házinyulak nagyüzemi tartásának minimális állatvédelmi követelményei – a WRSA Magyar Tagozatának ajánlása. Acta Agraria Kaposváriensis, 23(1), 1-21. https://doi.org/10.31914/aak.2293
Rovat
Állattenyésztés és genetika

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>