Műtrágyázott és műtrágyázatlan gyepek húsló eltartó képességének összehasonlítása

  • Zsuzsa Szatai
  • Tamás Fábián
Kulcsszavak: húsló eltartó képesség, húsló, súlygyarapodás

Absztrakt

Egyrészt az Európai Uniós elvárások figyelembevétele, másrészt a környezetkímélő és költségtakarékos gazdálkodás iránti igény Magyarországon is a gyeptermesztés során felhasznált műtrágya mennyiségének csökkenését eredményezi. Mivel a műtrágyázás elhagyásának a gyep termőképességére és állateltartó képességére gyakorolt hatásáról üzemi körülmények között mért eredményei a hazai szakirodalomban alig találhatók, ezért a témával kapcsolatban a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar gyepterületein kísérletet állítottunk be. Vizsgálatunkban két év során összehasonlítottuk azonos típusú, húshasznú lovakkal legeltetett műtrágyázott (100 kg N, 40 kg P és 40 kg K hatóanyag/hektár/év) és műtrágyázatlan gyep táplálóértékét, termőképességét, és állateltartó képességét. Jelen közleményünkben műtrágyázott és nem műtrágyázott gyepek húsló eltartó képességét ismertetjük. Eredményeink alapján az egy napra jutó csikó tömeggyarapodás két év átlagában műtrágyázott gyepen 1120 g/nap, míg a kontroll legelőn 1056 g/nap volt. Értékelve a műtrágyázás elhagyását és a csikók és kancák súlygyarapodását, illetve élősúly változását megállapítottuk, hogy egy hektár műtrágyázott gyepterületen előállított lóhús mennyiségének megtermeléséhez műtrágyázatlan körülmények között 1,7 hektár gyepterület szükséges.

Megjelent
2007-02-15
Hogyan kell idézni
Szatai, Z., & Fábián, T. (2007). Műtrágyázott és műtrágyázatlan gyepek húsló eltartó képességének összehasonlítása. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(2), 35-39. Elérés forrás http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/1864