Eltérő tartási rendszerek hatása a tojástermelésre és az étkezési tojás minőségi tulajdonságaira a tojó típusától függően

  • Zoltán Sütő Pannon Agrártudmányi Egyetem, Állatenyésztési Kar, Baromfitenyésztési Tanszék, Kaposvár
  • Péter Horn Pannon Agrártudmányi Egyetem, Állatenyésztési Kar, Baromfitenyésztési Tanszék, Kaposvár
  • Jolán Ujvári Pannon Agrártudmányi Egyetem, Állatenyésztési Kar, Baromfitenyésztési Tanszék, Kaposvár
Kulcsszavak: housing system, laying hen, performance, egg quality, egg production

Absztrakt

Két kereskedelmi forgalmazású tojóhibrid állomány - a Leghorn típusú Shaver Stc. 288 és a középnehéztestű típusba tartozó Tetra SL - vizsgálatára került sor öt különböző tartási rendszerben, egyébként teljesen azonos feltételrendszer biztosítása mellett. Az eltérő tartástechnológiai megoldások a következők voltak: hagyományos 4 szintes ketrec két különböző telepítési sűrűséggel: 3 tyúk/ketrec (533 cm2/tojó) és 4 tyúk/ketrec (400 cm2/tojó) elhelyezésével, továbbá a madárház, az ülőrudas és rácspadlós tartás (rácspadló és mélyalom kombinációja) mint nem ketreces "alternatív" megoldások. Számottevő és statisztikailag is igazolt különbségeket tapasztaltunk az egyes tojóhibrid típusok és a tartási rendszerek között a vizsgált értékmérő tulajdonságok tekintetében. A 72 hetes korig tartó adatgyűjtés az alábbi értékmérőkre terjedt ki: beólazott tyúkra vetített tojástermelés, átlagos tojástömeg, összes tojástömeg (tojásmassza) termelés, takarmányfogyasztás, életképesség, sűrűfehérje magassága, Haugh-egységben kifejezett tojásminőség, héjvastagság és héjsűrűség. A gyakorlatban általánosan alkalmazott 4 tyúk ketrecenkénti elhelyezés esetén mért termelési mutatókat 100%-nak tekintve, az eltérő tartási rendszerekben termelő állományok között a következő lényeges különbségeket tapasztaltuk: a beólazott tyúkra vetített tojástermelés 16%-kaI volt magasabb a Leghorn és 8%-kal a középnehéztestű típus esetén, ha az állatok 3 tojó/ketrec sűrűséggel voltak elhelyezve, 14%-kal és 10%-kal volt kevesebb a madárházas rendszerben, 14%-kal és 18%-kal kevesebb az ülőrudasban, illetve 9%>-kal és 5%-kal magasabb volt a rácspadlós tartás-ban a tojó típusától függően. A tojók napi takarmányfogyasztása az etalonnak választott tartási megoldáshoz képest a következőképpen alakult: +29% és +26%> 3 tyúk/ketrec elhelyezés esetén, +23% és + 17%) a madárházas megoldásban, +15% és +16% az ülőrudasban, +28% és +21% ha az állatok rácspadlón termeltek. A tojások tömegét és minőségi paramétereit a tartásmód kisebb mértékben befolyásolta mint a genotípus.

Megjelent
1997-02-15
Hogyan kell idézni
Sütő, Z., Horn, P., & Ujvári, J. (1997). Eltérő tartási rendszerek hatása a tojástermelésre és az étkezési tojás minőségi tulajdonságaira a tojó típusától függően. Acta Agraria Kaposváriensis, 1(1), 29-35. Elérés forrás http://journal.ke.hu/index.php/aak/article/view/1092